Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)

1-2. szám - Műhely - Horváth József: írásbeliség és végrendelkezési gyakorlat Győrben a XVII. században

Műhely jegyzésében, hogy azt németből fordították és hiteles átírását nem kisebb személy végezte el, mint a barokk jeles költője, Nyéki Vörös Mátyás győri kanonok.32 A Győ­rött élő olaszok is így testálhattak: az egyetlen olasz nyelven fennmaradt testamen­tum, Galeazzo Capuccino 1607-ben kelt utolsó rendelésének latin nyelvű megerősí­téséből tudjuk, hogy azt Joannes Tomasel győri polgár és kereskedő vitte be a káp­talanhoz és fordította le szóról szóra, azután erősítette meg a káptalan a szokásos formulával.33 A Győrött élő idegenek végrendeletei kapcsán elmondottak egy újabb kérdést vetnek fel: milyen mértékben készültek e rendelések írásbeli testamentumként ill. mennyiben „üt át rajtuk” a szóbeliség? Az utóbbira utaló adatokkal számos esetben találkozunk: néha egyértelműen az „írásba foglalt szóbeli végrendelet” felé „billen a mérleg”; de többször fedezhetők fel erre mutató egyéb jelek is. Nézzünk néhány példát! Volt eset, amikor a testáló állapotának gyors romlása tette szükségessé a szóbeli végrendelkezést. Wracheuich Márton győri esküdt pl. azt vallja, hogy „Anno 1627 kiskarachon napian” ment a halálos beteg „Meßaros Gyurko, alias Kurcz Gyeorgj” polgárt meglátogatni, aki akkor előtte és a betegágynál jelen lévő sógora, Chanaky Balázs ill. társa, Meßaros György előtt testamentumot tett; ezért kéri a káptalant, hogy az általuk elmondott formában a testamentumot jegyezzék le és erősítsék meg.34 Máskor a pontos körülményeket nem ismerjük, de hasonlóra gyanakodha­tunk: így pl. azon, 1628. január 22-én kelt levél esetében, melyben az „Istenben el niugott Nemes Dallos Eörsebet Aßon Dispositioytul” vallott a káptalan előtt a je­lenlévő öt tanú35 - az eset külön érdekessége, hogy öt asszony tanúskodott! Pontosan ismerjük viszont Odor András testamentumának „keletkezéstörténetét”. 1630. már­cius 15-én vallja Tar István, Szuch István és Bayuß Mihály, hogy Horuat Pál győri főbíró akaratából elmentek Odor Andráshoz, hogy előttük testamentumot tegyen, de „migh oda érkeztünk hozaia, nielue ßolasatul addigh el ualt”; viszont „uoltanak koemiule il beöchuletes Aßony állatok” — szám szerint 4 fő, akiket meg is nevez —, „azok igy referálták mi eleotunk az dolgot”, hogy Odor András ép elmén lévén, szabad akaratából nyelvével szólva mit mondott. Ezt 11 pontban leíratják, majd ekképpen erősítik meg a testamentumot: „My azért, az feliül megh neuezett ßemelyek ugian azon feliül megh neuezett bechuletes Aßoniok referálásához kepest uittük ez dolgot confirmatiora az Gieory Nemes Kaptalanbeli Uraknak eö Nagisagoknak es Urasagoknak kezeink irassaual es pechetunkel meg erositetuen.”36 Az utóbbi példák azt is mutatják, hogy Győrött a 17. század első évtizedeiben már elfogadták a nőket is testamentumos személyeknek; Tárkány Szűcs Ernőtől tudjuk, hogy pl. Hódmezővásárhelyen ez még másfél évszázaddal később is ritkaságnak szá­mított.37 Bizonyítják egyben, hogy az írásbeliségnek rangja volt a városban: ha utólag 52 52 HORVÁTH József 1996. 74-76. ” GYML, GYKHL, Fasc. 296. No. 28819. 24 GYML, GYKHL, VK1. köt. 50-51. 25 GYML, GYKHL, Fasc. 296. No. 28829. 26 GYML, GYKHL, VK 2. köt. 20-21. 27 TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1961. 170. 86 Acta Papensia II. (2002) 1-2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom