Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Varga J. János: Batthyány I. Ádám és az írásbeliség
Műhely hogy aki, mikor itt vagyon, hát akkor adják meg az rendelt prebendájukat nekiek, úgymint mindeniknek ... kell adni bort, messzelyt 3, cipót 2.”3 A vendégek jóltartá- sáról az asztalnokok gondoskodtak, akik szép számmal forgolódtak a „palotán.” Élükön az 1630-1640-es években aló esztendei udvari szolgálat után főasztalnokságot kiérdemelt Pongrácz Mátyás állt.4 A várbörtön felügyelőjeként ismert porkoláb feladatköre jelentősen kibővült a 17. században. Amíg korábban a rabok felügyeletéről és ellátásáról gondoskodott, addig korszakunk rendtartásai gyakran megbízták a várbeli tárházak és a várkapu kulcsának kezelésével, továbbá a vizsgálati fogságban tartott személyek elővezetésével. Olykor maga is bekapcsolódott a tiszttartóval és más uradalmi tisztviselővel az úriszék munkájába.5 A gazdasági tisztségviselők sorát az uradalmi írásbeliség térhódításával mind nagyobb jelentőségre emelkedő deák és a pénzügyeket jegyző számtartó zárta le. Velük nyolcra emelkedett a 17. századi Batthyány nagybirtok egy-egy uradalmában a gazdasági tisztségviselők száma. A nagybirtok fegyveres támaszáról, a főúri magánkatonaság tagjairól — egykorú szóhasználattal a szervitorokról — az évente két-három alkalommal felvett mustra- jegyzékek tájékoztatnak. Vizsgálatuk nyomán fény derül az intézmény szervezetére és létszámára. A „continuus udvar népé”-t és a „házoknál lakó uraimék”-at szolgálatuk a Batthyány birtoktest valamelyik központjához — többnyire Németújvárhoz és Körmendhez — kötötte, ezért szervezetileg összetartoztak, együtt alkották az udvari sereget, amelynek élén az udvari hadnagy állt. Közülük kerültek ki a testőrök, akik elkísérték a dominuszt hosszabb útjára, és ellátták védelmét.6 Az udvari seregtől elkülönült a Batthyány katonaság legmagasabb szervezeti egysége, a „házi uraimék”- at egyesítő főkapitányság. Parancsnoka, a főkapitány — egyúttal a dunántúli generális helyettese — a katonai rendtartás értelmében nyolc-tíz lovasra kapott zsoldot, de közvetlenül 80-100 ember tartozott a kardja alá. A főkapitány rendelkezett a hadnagyságok állományával is: alakulataik száma a 17. század első felében hét, később nyolc volt, ám ha a kisnemesi és a szabad paraszti állapotú csákányi és őriszentpéteri katonákat is ide számítjuk, akkor kilenc, illetve tíz. A 40-80 főt számláló hadnagyságok élén a négy-hat lovassal szerződő hadnagyok álltak. Külün szervezeti egységet alkotott a körmendi vicekapitányság, amelyet a maga hat emberével az alkapitány vezényelt7. A Batthyány katonaság hajdúszabadsággal rendelkező gyalogos alakulatait a lovasság szálláshelyének közelében: Körmenden, Csákányban és Oriszentpéteren hét vajdaságba sorolva helyezték el. Valamennyit egy-egy vajda irányította.8 A Batthyány katonaság 1658—1663 között érte el létszámának csúcspontját. Akkor a „continuus udvar népe” 254 lovast számlált, a „házoknál lakó uraimék" 282 embert, a főkapitányság a hadnagyságokkal 849 főt, a kömiendi vicekapitányság 137 ’ Magyar Országos Levéltár (MÓL) Batthyány családi levéltár (B. cs. It.) P 1322 49. cs. 385. sz. — 1 meszely = 0,42 liter. 4 MOL B. cs. It. P 1322 47. cs. Liber conventionum 326/b. sz. 96., 106., 112., 124., 127. p. 5 MÓL B. cs. lt. P 1322 188. cs. 26. sz. 27. föl. 6 MÓL B. cs. lt. P 1322 50. cs. 444., 549. sz., 51. cs. 656. sz., 52.cs. 745. sz., 54. cs. 1182. sz., 56. cs. No. 12. 5. föl. 7 MÓL B. cs. It. P 1322 56. cs. No. 2. 2—11. föl., 51. cs. 656. sz., 49. cs. 414., 426. sz., 53. cs. 1030. sz. 8 MÓL B. cs. lt. P 1322 56. cs. No. 1. 6-13. föl. 62 Acta Papensia II. (2002) 1-2.
