Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Dominkovits Péter: Az írásbeliség szerepe egy XVII. század eleji mezőváros (Szombathely) jogéletében
Műhely rendelet 64,5 %-án talált címeres pecsétet, ami számításai szerint 586 családból 158 családot érintett (27 %), de ezek közül is 95 db (16,2 %) tartozott a címeres pecsétek közé. A további analízis megállapította: a vizsgálatba vonható pecsétek mindössze 10,7 %-a tartozott a „klasszikus” polgári címerespecsétek közé (pl. mesterjegyes, vagy mesterjegyeket felhasználó címerek). A többi nemességet nyert polgár címere volt.32 A szombathelyi polgári címeres pecsétek összegyűjtése és elemzése még messze nem tart a családok szerinti beazonosítás, szfragisztikai-heraldikai elemzés fázisában. A forrásfeltárás jelen szakaszában elsősorban csak az előfordulást lehet jelezni. Mindennek aránya jóval csekélyebb, mint a fenti XVIII. századi (!) soproni. Jelenleg mintegy 5-8 szombathelyi polgár pecsétje ismert, ami a feltárt végrendeletek kevesebb mint 1%-án található. Vitathatatlanul csekély e szám, és a pontosabb ismeretekhez a heraldikai leírás, elemzés mellett még szükséges az adott személyek társadalmi beazonosítása. Ugyanakkor még e szórvány adatok is fölöttébb értékesek: a perjegyzőkönyvekben olykor-olykor feltűnő magánpecsét használatot immár fizikai valójukban erősítik meg.-53 Adóssági perek A szombathelyi magisztrátus előtt vitt polgári perek másik nagy csoportját a különféle adósságok miatt keletkezett jogügyletek alkotják. Ezek keletkezésének — a vizsgált időszakban — három nagy típusa különíthető el. a.) Nagyon jelentős számú, biztonsági célú megőrzésre történő átadás. Ezek elsősorban ezüst-, arany tárgyakat, illetve készpénzt átadását is jelentik. A perszövegekben megnevezésük a „hű kézhez” adás. Speciális — többször előforduló kereset — az ezüst- és aranytárgyak ezüst és ötvösmunkára történő átadása, de azok elkészítésének elmulasztása miatt a tezaurálási értékeket sokszor már a túlélő özvegyen kérték számon.3'* b.) A kereskedelemi ügyletekkel kapcsolatban fellépő adósságok (áru- és pénzhitel), c.) A mezőváros jelentős ingatlanforgalmára jellemző a zálogvisszaváltásból keletkezett adósság. Mielőtt az esetszámok alakulására egy pillantást vetnénk, engedtessék meg, hogy a különböző típusokat egy-egy példával illusztráljam, a.) E perek egyik speciális típusa a végrendeletben meghatározott kintlévő pénz, vagy vagyontárgy visszakövetelésével állt kapcsolatban. Ezen alapul pl. Szabó Bálint 1606 júniusában Kalmár Mátyás ellen 33 34 33 34 33 TOMPOS Ernő: 1942. 42-54., 126—130., 177—183., 270—276., A Mohács előtti polgári pecséthasználatra alapvető: TOMPOS 1973 289-306.p., Ehhez kisebb pótlás: TOMPOS 1977. 75-76. A XVIII. századi forrásfelhasználását kiegészíti: Tompos 1982. 326-334. (Elsősorban a városvezető elit — városi tanácsosok — illetve speciális foglalkozás, a gyógyszerész címerei találhatók az 1751. évtől kezdődő kötetben. 33 A magánpecsétek végrendeleti használata, több generáción keresztül elhúzódó adóssági perekbe történő bemutatása és elfogadása a helyi gyakorlat további elemzését is megkívánja. (Werbőczy Hármaskönyvének II. rész, 12. cím, 4. §-a szerint örökösségi ügyekben a magánpecsétek nem hitelesek. Ld.: WERBŐCZY 1897. 246-247.) 34 A mezőváros ötvös céhének privilégiumával, illetve külön az korszakunkat és az egész XVII. századot adatolva az ötvösökkel foglalkozott: HORVÁTH 1940. 134-143. Megállapította: a polgári hagyatékokban feltűnően sok az ötvösmunka (uo. 141-142.) 48 Acta Papensia II (2002) 1-2.
