Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Dominkovits Péter: Az írásbeliség szerepe egy XVII. század eleji mezőváros (Szombathely) jogéletében
Műhely bírójától származó kiadmányt, (iskola) mester által írott irat nem fogadhat el. Ugyanakkor a város a hiteleshelyi felvalló levél alapulvételével ítélkezett.26 * Az, hogy az előbbi ítélet nem a korábbi ítélkezési elv megváltoztatását jelentette, csupán az elégtelen bizonyítékkal szembeni reális praxist, kitűnően mutatja egy 1614- es eset. Vas vármegye és a tágabb térség birtokos nemességébe tartozó, Szombathelyen házat, ingatlant bíró Sibrik Tamás felesége, Klára asszony házörökségi perben megtett perújítás során a vasvári káptalan hiteles kiadmányát, egy felvalló levelet mutatott be. Az alperes fél a kiadóra hivatkozva rögtön visszavetette ezt az írásos bizonyítékot, mondván: minthogy városi ház eladásáról van szó, azt a magisztrátus előtt kellett volna felvallani. Továbbá a Hármaskönyv 111. rész 14- címére hivatkozva kihangsúlyozta; minthogy ezen birtokbeiktatásnál a bírónak és két tanácstagnak (esküdtnek) is jelen kell lennie, minthogy ez nem történt meg, valójában a felperes az consuetudo szerint be sem iktatta magát a birtokba. A felperes fél ugyancsak Wer- bőczyre hivatkozva nem fogadta el az alperes érvelését, ugyanis — ahogy ügyvédje állította — a Hármaskönyv immáron citált 111. rész 13. címe szerint a városnak csak városi ügyekben van kompetenciája, de minthogy mindkét peres fél nemesi jogállású személy, esetükben a hiteleshely kiadmányát teljességgel kompetensnek kell tekinteniük. A magisztrátus döntése ezzel ellentétben nagyon határozottan kimondta; a város területén bármiféle örökség, birtokbeiktatás ügyét, felvallást a bíró és a magisztrátus előtt (a város előtt) kell megtenni, a káptalani iratnak ez ügyben jogérvénye nincs. Ugyanakkor a peres felek — nemesi jogállásuk révén — más bírói fórumokon (vármegye előtt, vagy a kúrián) perüket tovább folytathatják.22 Bár örökségi perben tűnt fel, de valójában adósság örökösöktől történő visszakövetelésére szolgált Pápa város pecsét alatt kiadott kötelező levele, amellyel Szabó György a Szűcs Mihályné elleni perében azt igazolta, hogy az alperes férjének 50 ft-ot kölcsönzött, amelyről a fent említett, két tanú jelenlétében kiállított okirat is szólt.28 Az örökségi perekben történő bizonyítás során hamis okiratok bemutatásával is találkozhatunk. így 1607. júniusában Ztojkovics Gergely unokája, Miklós a Csajtai Katalin elleni házörökségi perében 3 db genealógiát mutatott be, és ahogy jelezte: amennyiben ezek nem lennéneg elégségesek, úgy kész tanúkkal is bizonyjtani jogosultságát. A városi ítélőszék a tanúkkal bizonyító Csajtai Katalin előadását, s házhoz való jogát fogadta el, mert a benyújtott iratokat a formai jegyek alapján is megvizsgálták és megállapjtották: önmagukban az előadott genealógiák nem elégségesek a kereset elfogadásához, ugyanis a bemutatott iratokról hiányzik a felperes földesurának — mint a jobbágyi függésben lévő személy urának, képviselőjének — aláírása és 26 SzhR I. Nr. 149. 11 SzhR II. Nr. 935. (1614. jún. 20.) Werbőczy Hármaskönyvének III. rész 13. címe a bíró és az esküdt polgárok előtti bevallásokról, azok örök érvényéről, polgárok mások előtt tett bevallásainak érvénytelenségéről, míg a 14. címe a polgárok közötti örökség birtokbavételének módjáról szól. WERBŐCZY 1897. 394-395. 28 SzhR I. Nr. 163. (1608. febr. 09.) 46 Acta Papensia II (2002) 1-2.
