Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)

1-2. szám - Műhely - Dominkovits Péter: Az írásbeliség szerepe egy XVII. század eleji mezőváros (Szombathely) jogéletében

Műhely mara tanácsosa lett.16 * A mezőváros ítélkezését tekintve meglepően magas színvonalú ügyvédi kar ez. Nem csoda, hogy kereseteik, vitáik „hemzsegtek” Werbőczy Hármaskönyvének gyakran szó szerinti citátumaival. Forrásaink a Hármaskönyvre, mint az ország törvényére (decretum/lex) hivatkoznak, az érvelésekben megkülön­böztetve azt az a város jogszokásaitól (consuetudo). Talán nem alaptalan vélekedés az, hogy Werbőczy fölöttébb gyakori citálását a város társadalmi átalakulása is segí­tette. Azaz: a XVI. század második felében egyre jelentősebb mértékű lett a törökök elől bemenekülő nemesség szombathelyi térnyerése. 1592. évi urbárium a 201 összeírt háztartás 21,4 %-ban adta meg a városi házat bíró nemesek arányát. Ez az arány a genealógiai, (illetve nominális) vizsgálatok során csak emelkedhet! Természetes, a helyi nemesi társadalom sem pozícionálisan, sem vagyonilag nem képezett egységet, a mezővárosi nemesség név alatt teljességgel eltérő eredetű, vagyoni állapotú csoporto­kat kell látni, pl. ilyenek a püspöki vár és uradalom officiálisai, nemesi jogállású egy­házi személyek, vagy a a török elől eltérő időszakokban menekült dél-dunántúli, illetve Győr elfoglalását követően az észak-keleti vármegyékből (Veszprém, Győr) érkezettek.1 ^ *** Az alábbiakban a városi jegyzőkönyvek 1606-1614 közötti, regesztázott anyaga alap­ján a magisztrátus előtt folytatott perek, perszövegek elemzésével a különféle jogügy­letekben (örökségi perek, tiltások és felvallások etc.) az írásbeliség emlékeit és nyo­mait próbáljuk feltárni. Továbbgondolásra különösen érdekesek azok a számszerűsít­hető arányok, amelyek egyes pertípusokon belül (pl. örökségi, vagy adóssági perek) a bizonyításban felhasznált írásos dokumentumok meglétére, ezáltal egykori családi „levelestárakra’’ utalnak.18 A konkrét példák előtt még arra kell ismételten a figyel­met ismételten felhívni, hogy a szombathelyi magisztrátus ítélkezésében hangsúlyos volt Werbőczy idézése, és a Hármaskönyv privilegizált városokra vonatkozó kitéte­leinek használata.19 Örökségi perek A magisztrátus előtt folytatott perek egy kiemelkedő csoportját alkotják az örök­ségi perek, amelyek olykor adóssági perekkel is kombinálódhattak. E perek lefolytatá­sa, az ítélkezés és végrehajtás során a fennmaradt jegyzőkönyvezésen kívül a mezővá­ros hivatali írásbeliségével is több síkon találkozhatunk; pl. vagyonfelvétel, vagyon- osztás rögzítése, a benyújtott bizonyító iratokról, tanúkihallgatásokról, a mezővárosi 16 Balogfalvi Sieyre: GECSÉNYI 1988. 34., GECSÉNYI 1995. No. 139., 202., 297., 567., 584. Szepsyre: DOMINKOVITS 1999., FALLENBÜCHL 1967. 228-229. 1? ZÁGORH1DI CZIGÁNY 2000. 90-95. A szombathelyi nemességre DOMINKOVITS 1998. 18 Az irat bizonyításban betöltött növekvő fontosságára: DEGRÉ 1984. 19 E téma önmagában külön vizsgálatot is megérdemelne! Acta Papensla II (2002) 1-2. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom