Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
3-4. szám - Forrásközlés - Hermann István, Ifj. : A karthauziak Pápán
Forrásközlés Az adataink között lévő réseket — részben — kiegészíthetjük a Haris Andrea által gyűjtött adatokkal. Megtalálhatjuk adattárában azt a házat, ahol tulajdonosként mind Borbély Mihály — Marok Lukáccsal közösen —, mind Bicó János, mind Aga András előfordul. Ez a ház az adattár 18-as számú épülete, amely a mai Fő utca 4-es szám alatt található35 (a telken ma a református egyház úgynevezett ótemploma áll). A két telek — az alábbi forrásokban szereplő karthauzi-, majd Mészáros-féle ház telkének, illetve a Haris Andreánál szereplő, előbb a Bicó, majd az Aga család, végül református egyház tulajdonában lévő teleknek — azonosságát kétségtelenné teszi az előkerült források és a Haris Andrea által összegyűjtöttek összevetése. A telket, amelyet 1520 körül a lövöldi karthauzi szerzetesek vásároltak meg, 1529-ben eladták Mészáros Benedeknek. Örökösei birtokolták azt még 1630-ban is, amikor is Bicó János vette meg tőlük.36 Bicó János tulajdonában volt a ház egészen 1638-ig. Ekkor elcserélte az ingatlant Aga András házával,37 aki aztán a telket magtalan halála esetére, ami 1656 és 1660 között be is következett,38 második feleségére, Tóti Lengyel Katóra hagyta. A telek további sorsát Haris Andrea tanulmányából a XVIII. század derekáig végigkövethetjük, későbbi sorsa pedig szorosan kapcsolódik a pápai református egyház történetéhez.39 40 Tanulmányom tulajdonképpeni célját ezzel el is érte, megkíséreltem azonosítani a lövöldi karthauziak pápai házának helyét, s megpróbáltam választ adni a szerzetesek házbirtoklásának mikéntjére. Szót kell azonban ejtenem az eddig kevés figyelemre méltatott, de több oklevélben is említett szomszédokról. II. Lajos kiváltságleveléből (1) megtudjuk, hogy a karthauziak háza a városban lévő tó felé, néhai Kalmár Mihály házának környékén (e regione) található. A nehezen értelmezhető kifejezés magyarázatát az 1529-es városi oklevél adja meg (5), amely szerint a karthauziak háza a Piac utcában álló, Kalmár Mihály özvegyének, Ilonának a házával szemközti ház (ex opposito)/0 Ugyanebben, illetve a másik ez évben kelt oklevélben (4, 5) két további 35 HARIS 1998. 350. N 18. 36 Azzal, hogy 1615-ben Borbély Mihály és Marok Lukács már eladták házukat Bicó Jánosnak, ebben a tanulmányban nem foglalkozom. Az 1630-as oklevél (7) szóhasználata egyértelművé teszi, hogy ugyanarról a házról van szó, csak annyi változás történt, hogy ekkorra a Marok család birtoklása megszűnt az épületben. Az azonosítás szempontjából érdektelen a két adat közti (látszólagos?) ellentmondás. HARIS 1998. 350. N. 18. 37 HARIS 1998. 350. NI 8. 38 Aga András a Haris Andrea által 1656-ra datált összeírásban még szerepel, míg az 1660-as összeírás már csak a feleségét említi. HARIS 1998. 350. N. 18. (az összeírásokról és az 1656-os datálásáról röviden uo. 344-346.) 39 A pápai református egyház történetére lásd TÓTH Endre: A pápai református egyház története. Pápa, 1941. (a vizsgált telken épített templomra 238-246.) A templomról részletesebben Uő.: A pápai református templom története 1531—1785. Pápa, 1930. 16—31. és Uő.: A pápai református templom története 1785 óta és az építendő új templom. Pápa, 1930. 40 A II. Lajos-féle oklevélben olvasható versus psdnam kifejezés valószínűleg csak azt határozta meg, hogy a kérdéses ház az utcának melyik oldali házsorában található. (A tó felőli oldalra a Piac utca, a mai Fő utca keleti házsora esett.) Kérdés, hogy miért a szemben lévő házzal pontosítja a helyét, s miért nem a közvetlen szomszédokkal. Valószínűtlen, hogy a városnak ez a része ne lett volna teljesen beépítve 1520- ban, ráadásul 1529-ben megemlítik a közvetlen szomszédokat is. Ugyanakkor az egyik 1529-es oklevélben (5) a szomszédok mellett a szemben lévő Kalmár Mihályné háza is előkerül. Elképzelhető, hogy a 238 Acta Papensia H (2002) 3-4
