Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
3-4. szám - Műhely - Kemecsi Lajos: Mezővárosi élet a hagyatéki leltárak tükrében
Műhely san elterjedt a mezővárosi építészetben, a nyersanyag beszerzésében és megmunkálásában a helyi iparosok mellett a kiterjedt árucserének is szerepe volt.67 A fennmaradt inventáriumok között található néhány sajátos jellegű, kivételes leltár is. Ezek általában a településen működő uradalomhoz köthetőek. Az uradalmi tisztségviselők és a speciális foglalkozást folytatók között találhatunk: vadászinast, orvost, könyvkötőt is.68 Az uradalomhoz közvetlenül köthető hagyatéki leltárak között is kivételes értékű Schweiger Antal képfaragó inventáriuma 1802-ből.69 A Néprajzi Múzeum egész inventárium gyűjteményében egyedüliként szerepel a régies elnevezéssel képfaragó — azaz szobrász — tatai művész. Leltárának értékét nem csupán ez magyarázza. A 9 oldal terjedelmű, Tóvároson keletkezett összeírás segítségével képet kapunk egy korabeli mezővárosi, uradalmi szolgálatban álló művész életkörülményeiről, vagyoni helyzetéről. A 74 évesen elhunyt mester 1754 és 1768 között a holicsi, majd 1768-tól a tatai fajanszüzemben dolgozott. Figurális modelljei a magyarországi fajanszplasztika legszebb alkotásai közé tartoznak. 1770-től az Eszterházy uradalom szobrászaként Fellner Jakab építész mellett dolgozott. A mai tatai és tóvárosi városkép meghatározó alkotásai fűződnek a nevéhez, szabadtéri — és épületdíszítő szobrok egyaránt. Ezáltal a tatai hagyatéki leltárakban szereplő egykori mezővárosi polgárok, iparosok közül a legélőbb és napjainkig ható örökséggel Schweiger Antal rendelkezik. A tatai kutatás kibontakozásával, a korábbi példákhoz hasonlóan (Cegléd, Keszthely, Kiskunhalas stb.) a helytörténetírás mellett további tudományterületek is hasznosíthatják az eredményeket. A tudománytörténeti előzményekhez hasonlóan a kutatás további fázisaiban a már említett számítógépes adatbázis létrehozása mellett a forráskiadás előkészítése is célja a tatai inventáriumanyag feldolgozásának. A keszthelyi, ceglédi példák tapasztalatai alapján messzemenően indokolt az Eszterházy uradalomhoz tartozó települések inventáriumanyagának könnyebben kutathatóvá tétele. Tanulmányomban arra törekedtem, hogy a tatai leltárak példáján érzékeltessem a hagyatéki leltárak kutatásának sokoldalú hasznosítási lehetőségét a néprajztudomány mellett, a gazdaságtörténet, az agrártörténet, a társadalomtörténet, művészettörténet, az anyagi kultúra vizsgálata és a művelődéstörténet terén is. 67 KEMECSI Lajos: Adalékok a Komárom-Esztergom megyei árucsere néprajzához = Paraszti élet a Duna két partján IV. Tata, 1999c. 49-68. “ PendI Ferenc vadászinas hagyatékának becsűje, 1808. Inventárium-gyűjtemény 1471. sz. Nay Antal orvos hagyatékának eladásal804. Uo. 1362. sz. 9 Uo. 1358. sz. A név írásmódja több változatban is ismeretes: Schweiger. Sveiger, Schwaiger. Acta Papensia II. (2002) 3-4. 215
