Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Szacsvay Éva: Hang, kép, szöveg: a kommunikáció váltásai a templombelsők dekorációjának példáján
Műhely Ilyen pl. egy speciális angyalábrázolás az 1760-as debreceni matrikula címlapján24, ahol teljesen egyforma glóriával szárnyakkal de patával ábrázolt angyal látható, a kezükben tartott attribútumok segítenek eligazodni, az egyik kezében fáklya, a másikéban a Mercurius pálca van, a világosság és a sötétség angyalai. Szászbogács stallumán a faragott bagoly a 16. sz. közepéről, jellegzetes felirattal, Krisztus jelentésű, az alkalmazásnak a középkori vadászat gyakorlatából aszármazik az eredete, a T alakú fára kikötött bagoly segítségével vadásztak énekesmadarakra: ezek megrohanják és csipkedik a kikötött baglyot, amely ugyanúgy szenved, ahogyan Krisztus szenvedett a keresztfán. A bagoly a pokol vagy sötétség bejáratánál a gonosz jelképe. (Csilléry Klára adatai, átadásukért itt is köszönetét mondok, ld. Szacsvay, 2000. kézirat). Kettős jelentése lehet az oroszlánnak, a bibliai idézet szerint: ordítva jár, hogy elragadja áldozatait (ez a sátán), és békésen őrzi Judát, Isten országát. Ez utóbbi páros ábrázolása az utolsó ítélet kompozíciók része is lehet (ld. például a Magyargyerőmonostori reliefet és ezt a kompozíciót a 18. századi gyerőmonostori kályhacsempén (1. és 2. kép). A nyúl, amely az ördög elől menekülő keresztyén ember szimbóluma, (bánffyhunyadi mennyezet 18. sz. vége), a gyávaság és a szaporaság tulajdonságaival ördögi jelentésű is lehet. A páva, mint a hallhatatlanság, vagy mint a földi hiúság jelképe látható a templombelsőkön. Krisztus ábrázolásának hiányát a pozitív, a jó keresztény jellemvonásai, cselekedetei, magatartása, a jó jelentésű jelképek, ábrázolások helyettesítik. Ilyen például a szarvas a Krisztus után vágyódó keresztény ember szimbóluma, vagy az élet vize mellett ábrázolva a keresztséget jelöli (ez utóbbi elgondolás értelmezheti az újrakeresztel' kedő habánok edényein előszeretettel alkalmazott szarvast, mint a „műhely jelét”). Az ábrázolások egy nagy csoportja sorolható az utolsó ítélet gondolatkörébe. A tancsi mennyezet 1680-as festésén szokatlanul nagy arányban vannak az alakos ábrázolások. Az ott előforduló és bibliai igével ellátott szirén ábrázolás „babiloni parázna” jelentése nem csak a szirén bujaság, paráznaság megszokott jelentéseit használta, hanem összekapcsolta a biblia szöveg szószerinti értelmezésével is, a János Jelenése megfelelő szövegrészeivel: a parázna „sok vizeken ül, ...a vizek amelyeket láttál, ahol a parázna ül, népek azok és sokaságok és nemzetek és nyelvek" (Jel. 17:4), és az attribútumok is a szövegek szerint készültek, a korona, a serleg, vagy pohár, a gyöngy, kezében kard, a trombita a szöveg szószerinti értelmezésével készült: „úgy ülök, kint királyné- asszony,"... Öltözött vala pedig az asszony bíborba, és skarlátba, megékesített vala arany- nyal és drágakővel és gyöngyökkel és kezében arany pohár vala" és „és az ő paráznaságának haragborából adott inni minden pogány népnek" (Jel. 17:1,15 és 14:8)25 Az utolsó ítélet gondolatköréhez kapcsolható az ótestamentumi utolsó ítéletek példái, Noé és Jónás, és a bűnök, amelyekkel a végítéletkor el kell számolni: Bakkus, a részegség, és tobzódás jelképe, a már említett szirén a paráznaság bűne. Más későbbi templomok meny- nyezetein is felbukkannak az utolsó ítélet képei és a 18. század végéig megtaláljuk a már ismert alakokat, ezek is a bűnökre figyelmeztetnek és az erényes életre való buzdításként jelennek meg a virágdíszítéses kazetták között, mostmár szélesebben értel24 SZACSVAY 2000. 453. 25 Ld. SZACSVAY 1999. 201. 190 Acta Papensia II (2002) 1-2.
