Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Hudi József: Az ími-olvasni tudás helyzete Veszprém megyében 1797-ben
Műhely Takács 3 2 2 Varga 2Összesen 10 8 36 A 14 különféle foglalkozást űző iparosnak csak 18,51 %-a volt analfabéta; 14,81 %-a csak olvasni tudott, 66,67 %-a viszont ími-olvasni is megtanult. Vagyis: a kéz- műves nemesek kétségtelenül előbbre tartottak az alfabetizációban, mint a nemesi községek lakossága; kétharmaduk megtanult írni és olvasni, alacsonyabb volt köztük a csak olvasni tudók, s az analfabéták aránya is. A hatóságok, uradalmak, magán- személyek megrendelésére dolgozó iparosoknak nyugtaadási kötelezettségük volt; vásározó kereskedőkként szükségük volt az elemi ismeretekre. A gondosabb iparosok gazdálkodásjakról számadást is vezettek. Ha gyámatyának nevezték ki őket, az árvák javairól évi elszámolást tartoztak leadni a vármegyének. Ha a sok insurgenst adó községeket közelebbről szemügyre vesszük, újabb szempontokat is figyelembe vehetünk. A rangsorban Szentgál, Vámos és Szentkirályszabadja református nemesi községek állnak az élen. A három község adja az insurgensek 44 %-át. 4. sz. táblázat A legtöbb insurgerist kiállító községek alfabetizációs szintje 1797-ben Insurgensek száma ími-olvasni tudók Olvasni tudók Analfabéták száma % száma % száma aránya Összesen 257 127 49,42 44 17,12 86 33,46 Szentgálon 66 37 56,06 11 16,70 18 27,27 Szentkirályszabadján 22 16 72,72 3 13,64 3 13,64 V ámoson 25 12 48,00 8 32,00 2 20,00 Ami első pillanatra szembetűnő, az nem más, mint az egymás közelében lévő községek alfabetizációs szintje közti különbség. Az eltérést magyarázhatjuk azzal, hogy Vámos és Szentkirályszabadja a megyeszékhely (Veszprém) közvetlen szomszédságában, a gazdasági-kulturális-igazgatási központ vonzásában, míg Szentgál távolabb s elzártabb helyen volt. Szentkirályszabadján a XVIII. század második felében algimnázium (grammatikai iskola) működött, amely távolról is vonzotta a diákokat. Itt tanult pl. a Pápa vonzáskörzetéhez tartozó Adorjánházán született református Naszályi János (1760-1823) mielőtt Debrecenben és a hollandiai Utrechtben folytatta volna tanulmányait, hogy lelkészként és íróként is nevet szerezzen magának. Szentkirály- szabadján a közműveltség állapotát világosan mutatja, hogy a XVIII. század második felében egy-egy könyvkötő is meg tudott élni úgy, hogy 3 km-re, Veszprémben ugyanekkor 3-4 könyvkötő működött.17 17 KONCZ Pál: i. m. 342. 1760-ban nemes Horváth György, 1793-ban Gombos László református könyvkötő dolgozott Szabadiban. 166 ActaPapensla.II (2002) 1-2.
