Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Barna Gábor: A történelmi emlékezet megszerkesztése: helyi identitás- és mítoszteremtés
Műhely Pusztának Csekélységit más nap meg indulának, Szolnok53 felé, aholis bizonyos jó ismérősse Titulált Radits Istvány Uramnak azt tanácsolta, hogy hamár Lakó helyet keresnek, hallotta, hogy túl a Tiszán Levő Jenej Pusztát54, ha valami jó Emberek meg Szállanák, a Feír Barátok55 oda engednék, ezen tanács adás mindnyájok(na)k teczésekre Lévén Szolnokból Jenei Pusztára ménének, egész Pusztának Szélit, hosszát meg járván, magoknak, minden tétovázás nélkül Lakó helyül el választották, ház helyeket mindenik magának, ahol teczett, ki mért, és kiki, amaga ház helyin a Karót a Földbe verte56, az után egy háton magok(na)k Szöllő helyetis57 tanálván, ott is ház hely Szerint, Szöllö földeketis osztottak magok(na)k, már helybe lévén a munka, ki tanulták, hogy azon Puszta volna, Alattyányon58 Lakozó Nagy János, Feir Barátok Tisztartójára bízva, el indúlván azért Titulált Radits Istvány Uram vezérlése, és mindenekben tűle Származott igazgatás alatt épen Alattyanyra, ameg nevezett Tisztartóhoz jutottak. Kinekis Szép köszöntések után Szándékjokat tudtára adtak, nem is volt haszontalan kérések, mert a Tisztartónak úgyis parancsolattya volt a Földes uraságtúl, hogy ha valamely Számos Papista Catholicus Emberek59 Jenei pusztát meg akarnák Szállani, jó Accordra60 alatt, bízvást meg engedheti, ez így Lévén az Egyesseghez fognak és úgy accordálnak egyes akarattal, hogy: minden pár jármos ökörtül, akármennyi lészen fizessenek egy tallért, minden Tehéntül Két Icze vajat, egy napi jutúl, három Icze vajat; Közönséges Lakosok pedig öszveséggel tizenkét Szekér Szénát, Sóós halat, három akós hordóval, es tizenkét Pozsár fris halakat61: így s(z)épen az Egyesség meg Lé53 Szolnok = Szolnok városa, ma Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye. A XVIII. század elején Heves és Külső-Szolnok egyesített vármegyék tiszai járásának székhelye. Hadászati jelentőségét erre az időre vára elveszítette. A város jelentőségét a közlekedésben és a kereskedelemben (sószállítás) elfoglalt szerepe biztosította. (Vö: SOÓS 1958. 29-30., SZABÓ-SZABÓ 1989. 238-239.) 54 Jenej Puszta (Jenei puszta) = a jelenlegi Jászkarajenő község egyik alkotórésze. A Jászalsószentgyörgy és Jászíényszaru által birtokolt Kara pusztát 1852-ben egyesítették a Földváry-családdal elcserélt Jenő pusztával, amelyért cserébe az említett jász települések a távolabbi, Kiskunfélegyháza melletti Kisújszállás pusztát adták. Jenő puszta Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. (FÉNYES 1851. II. 154., BOGNÁR 1978. 90-93.) 55 Feír Barátok = premontrei szerzetesek. Jenő puszta a XVI. századtól fele részben a jánoshidi (később egyesített csornai-jánoshidi) prépostság birtoka volt Jánoshida, Alattyán, Mizse, Tótkér, Tóalmás és Szászberek községekkel ill. pusztákkal. (SOÓS-SZABÓ 1980. 94—95.) 56 A földfoglalás jelképes eseményét a leírás mindig megemlíti. 57 Szöllő hely = szőlőskertek mindig szorosan hozzátartoztak ebben az időben a települések képéhez, gazdálkodásához még itt az Alföldön is. A feljegyzés szerint a szőlőskerteket viszont egymás mellett, a lakóházak rendjében mérték ki. 58 Alattyány = Alattyán község. Közigazgatásilag mindig Heves megyéhez tartozott. Csak az 1876-os megyerendezéskor csatolták Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez. A XVIII. században a jánoshidi premontrei prépostság birtokközpontja, innen igazgatták a fentebb említett birtoktesteket, pusztákat, közöttük Jenő- pusztát is. (SOÓS 1958. 25., SOÓS-SZABÓ 1980. 95.) 59 Hogy katolikus legyen a letelepülő lakosság, a katolikus birtokos (jelen esetben a premontrei rend) elvárása volt. Ez a katolikus restaurációnak egyik fontos eszköze volt abban az időben. 60 Accordra = egyezségre 61 Tizenkét pozsár fris halakat = ebben az összefüggésben a pozsár valóban nem pontynak, hanem súlymértékegységnek értelmezhető, s a jobbágyi járandóság mennyiségét jelentik. - Látjuk, hogy az adóalap, a dica, két jármos ökör volt. Ez után az adóalap után kellett volna tehát fizetni az egyezség szerint: 1 tallért, amely a XVIII. században egyenlő volt fél körmöd arannyal, vagy 2 rajnai német forinttal (ez volt a legál152 Acta Papensia II (2002) 1-2.
