Acta Papensia 2002 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 2. évfolyam (Pápa, 2002)
1-2. szám - Műhely - Tóth G. Péter: Tanúságtétel vagy tanúvallomás, szerződés vagy jegyzőkönyv
Műhely Összességében elmondhatjuk, hogy míg a vádelvű eljárásban a procedúra végén alkalmazott szerződésszerű rögzítésen, addig a nyomozati eljárásban a nyomozás és a bizonyítás folyamatának szövegszerű dokumentálásán volt a hangsúly. A nyomozati elvből következett, hogy a nyomok rögzítése elengedhetetlen kelléke volt az eljárásnak, mely túlnyomó többségében nem állt másból, mint a vallomások gyors, piszkozatjellegű lejegyzéséből, majd ennek letisztázásából, valamint a tárgyi bizonyítékok lajstromának elkészítéséből. A nyomozati szakaszt követő bizonyító szakaszban szintén nagy szerep jutott az írásban történő rögzítésnek, itt azonban már nem a nyomrögzítés, hanem a bírósági perbeszédek dokumentálása volt a cél. Viszont minden esetben a folyamaton volt a hangsúly. A folyamat rögzítése lényegében az események „történeti” rekonstrukcióját jelentette. Nem véletlen tehát, hogy a nyomozati eljárás még írásban sem szakadt el teljesen a szóbeliség kötöttségeitől, legfőképpen pedig a párbeszédes kérdés-felelet formától. A vádelvű eljárás jellemző szóbeli műfaja az eskü, írásbeli műfaja pedig a szerződés, ezzel a szemben a nyomozati eljárás szóbeli műfaja a vallomás, írásbeli műfaja a jegyzőkönyv, segédeszköze pedig a kérdőív volt. Lényegében tehát a következő folyamat zajlott le: a jelenlét cselekvésaktusából vallomás formájában megmutatkozó beszédaktus, a tanúságtételből írásban rögzített tanúvallomás, a vértanúságtételből pedig tortúrával kicsikart vallomás, majd egyszerű bűnelbeszélés lett. IRODALOM BARTLETT, Robert 1986: Trial by Fire and Water: The Medieval Judicial Ordeal. Oxford-N.Y., BÉLI Gábor 1999: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. Bp.—Pécs. BÉLI Gábor-KAJTÁR István 1988: Az osztrák (-német) büntető jogszabályok hatása a magyar jogban a 18. században (a Praxis Criminalis). In: Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből. Pécs. BESSENYEI József (szerk.) 1997: Magyarországi boszorkányság forrásai I. Bp. CONAN, Éne 1998: Le Procés Papon. Unjoumal d’audience. Paris. DAVIS, Natalie Zemon 1987: Fiction in the Archives. Pardon Tales and their Tellers in the sixteenth Century France. Stanford. ECKHART Ferenc 1954: A földesúri bíráskodás a XVLXVII. században. Bp. ECSEDY Judit 1975: Kithonich Johannes = Magyar Könyvszemle 1975. DULONG, Renaud 1998: Le témoin oculaire. Les conditions sociales de l’attestation personelle. Paris, Editions de l’École des hautes études en Sciences sociales. Recherches d’histoire et de Sciences sociales / Studies in History and the Social Sciences 79. 120 Acta Papensia II. (2002) 1-2.
