Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Műhely - Hudi József: Fábián József esperes pályafutása
Műhely Valamivel jobban bántak Fábián jó ismerősével, Horváth János kanonokkal, az első magyar nyelvű katolikus teológiai folyóirat, az Egyházi Értekezések és Tudósítások (1820-1824) szerkesztőjével és kiadójával. Rosszabbul járt viszont Löw Lipót pápai főrabbi, akinek izraelita folyóirata, A Magyar Zsinagóga (1847) Pápán jelent meg. Kezdeményezéséről nem emlékezett meg a szakirodalom. A példák azt mutatják, hogy a magyar sajtótörténet művelői elhanyagolták a vidéki sajtó kutatását.6 Hasonlókat mondhatunk az egyháztörténeti munkákról. A katolikus Karácsonyi János monográfiája éppúgy nem vett tudomást Fábián életművéről, mint a református egyháztörténet.7 Bár Zoványi Jenő egyháztörténeti lexikona megbízható adatakat közölt Fábiánról, eredményeit a legújabb feldolgozások sem hasznosították.8 Az alábbiakban — a szűkre szabott terjedelem figyelembe vételével — arra teszünk kísérletet, hogy a magyar sajtótörténet nagy mulasztását pótolva, a lexikonok utalásaiból kibontsuk az életrajzot, bemutassuk Fábián József munkásságát és azt a társadalmi környezetet, amelyben élt, s tevékenykedett. Életrajzi állomások Az életrajzok többsége azt állítja, hogy Fábián József 1762. február 12-én született a Balaton északi partvidékén fekvő Alsóörsön, Zala vármegyében. Az anyakönyvi adatok szerint azonban 1761. február 20-án keresztelték meg. A születés idejét ekkoriban nem volt szokás feljegyezni az anyakönyvben.9 Édesapja, Fábián István helybeli birtokos nemes volt, aki Pados Ferencet és Morotza Jánost hívta meg keresztszülőnek, természetesen feleségükkel együtt. Családja 1630-ban, címereslevéllel nemesedett. A címerszerzők, Fábián József és fia Mihály eredetileg Hont megyében éltek, leszármazottaik csak a XVIII. század elején kerülhettek a Dunántúlra. Veszprém megyében 1743. január 17-én hirdették Veszprém megyei hivatalos lap: a Currens. = Napló 1989. január 3. 5. Uő.: A Veszprém megyei sajtó kezdetei (1788-1847). = Limes 1990. 2. sz. 77-90. 6 HORVÁTH Konstantin: Az „Egyházi Értekezések és Tudósítások” (az első magyar kát. teol. folyóirat) története. 1820-1824. Verseghy Ferenc és Horváth János levelezése 1819-1822. A veszprémi egyházmegye múltjából 4. Veszprém, 1937. A megyei sajtóbibliográfia is az Egyházi Értekezések és Tudósítások c. folyóiratot tartotta az egyetlen 1848 előtti folyóiratnak, így aligha csodálkozhatunk azon, hogy az országos áttekintések is mellőzték a többi lapot és folyóiratot. Vö. NAGY László: A Veszprém megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1820—1956. Veszprémi könyvek 2. Veszprém, 1957. 34-35. 7 KARÁCSONYI János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Veszprém, 1929. BÍRÓ Sándor—SZILÁGYI István (szerk.): A magyar református egyház története. Bp., 1949. 8 ZOVÁNYI Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp., 1977. BUCSAY Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521-1945. Bp., 1985. 9 Alsóörsi Református Egyházközség iratai. Vegyes anyakönyv I. 1720-1812. A falumonográfia írója közölte először az 1761-es adatot, de azt születési dátumként tüntette fel. Vö. LICHTNECKERT András (szerk.): Alsóörs története. Veszprém, 1996. 297. A kötetben korábbi művére hivatkozik, abban azonban még a lexikonokban is olvasható téves dátum (1762. február 12.) szerepelt. Vö. LICHTNECKERT András: A Balatonfüred-csopaki borvidék története. Veszprém, 1990. 258. 6 Acta Papensia I. (2001) 1-2.
