Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Forrásközlés - Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején
Forrásközlés gyakorlása, onnan máshová lett vezényelve vagy katonai jellegétől meg lett fosztva, következésképpen. mivel a törvénynek a fentebb idézett 26. törvénycikkben alapként felhozott oka ténylegesen megszűnt, és így ugyanennek a hatása is, a helvét hitvallás vallásgyakorlatának az engedélye és folytatása is meg kell, hogy szűnjön, vagy az artikuláris helyekre kell, hogy visszaszoruljon. A másik fél világos felterjesztése A 2. és 3. [pontra], A gróf urak ezen állítása önmagában már lerombolja az előzőt, mert ott indokként semmi más, mint a végvári katonaság, itt pedig leginkább ez szerepel az országgyűlés által engedélyezett szabad vallásgyakorlat okaként. Ha tehát leginkább, akkor bizonyára nem csak, ahogy a másik fél saját maga is bevallotta. Mert ha a törvény egyik oka megszűnik, miközben vannak más okok is, akkor nem szűnik meg mindegyik, és ebből következően nem szűnik meg az efféle törvény hatálya sem. Egyébiránt azonban ha összedől az alap, a felépítménynek is össze kell dőlnie. Ezt a következtetést pedig a gróf urak alkalmazták ama első állításuk alapján, miszerint állítólag a pápaiaknak a szabad vallásqyakoriat végvári állapot miatt lett megengedve. Azonban ennek az állításnak a semmisségét már megnyugtatóan bebizonyítottuk, hiszen az 1681. évi 25. törvénycikkben a szabad vallásgyakoriat nem kifejezetten, és nem is leginkább végvári állapot miatt, nem is nekünk, nem is bárki másnak név szerint, hanem mindenkinek és bárhol az országban lett visszaállítva. És ezen felül az idézett 26. törvénycikkben az eddig általunk törvénycikk alapján birtokolt templom vagy imaház nálunk maradt, méghozzá hármas címen elrendelve és megerősítve: tudniillik egyrészt közös címen, minthogy az ország magába foglal minket, A templomok csupán, stb. kezdetű paragrafus alapján, másrészt szorosabban és különlegesen, minthogy Veszprém vármegyében lakunk, A többi vármegyében pedig, jelesül Zala, Veszprém, stb. [kezdetű] paragrafus alapján, végül pedig legkiemeltebben és egyedien a véghelyek között Pápa név alatt. így, aminthogy Pápa ha akár csupán az ország közös neve, akár az ország összes vármegyéjének neve alatt, avagy mindenkinek a neve alatt és bárhol az országban általánosan lenne szerepeltetve, és nem különösképpen Veszprém vármegye neve alatt lenne bennfoglalva, és nem is teljesen kiemelten a véghelyek sorában lenne megnevezve, csak a templom vagy imaház, az iskola és a papiak tényleges birtokában lenne, következésképpen az 1681. évben vallásgyakoriattal rendelkezne (amint vitán felül áll, hogy ezek mind a birtokában voltak), mégis mind a vallásgyakorlat, mind a templombirtoklás szabadságának örvendenie kellene úgy, mint mások mind, akik akkor az egész ország területén ezek tényleges birtokában voltak, mennyivel inkább lesz tehát megerősítve ugyanezen jog egyedi megnevezéssel ismételten és ráadásul harmadszor is. A méltóságos Esterházy József és Ferenc gróf urak és testvérek tudósítása Mivel pedig végül is a bekövetkező belső mozgalmak, melyek során ugyanezen hitvallás követői magukat még inkább megerősítették, megakadályozták, hogy a fentebb említett, és az akkor uralkodó császári és királyi felség által egy királyi rendelet és magyarázat erejével kihirdetett törvénycikk tisztességes tartalma kötelező érvényűvé váljon, és ezután egy kegyes királyi nyílt parancs a vallás tárgyában is mindent abba az állapotba rendelt visszahelyezni, amelyben a nemrég lecsillapított mozgolódások előtt volt, ezért a végrehajtandó dolgok végrehajtását az akkor még tartó, mostanra pedig már régen befejeződött országgyűlés végéig halasztotta. 92 Acta Papensia I. (2001) 1-2.
