Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Műhely - Jakab Réka: Az ugod-vadkerti fürdő a reformkorban
Műhely A fürdő alkalmazottairól nem sokat tudunk. Az árendások nyilván saját megbízható embereiket alkalmazták. A fürdő és a hozzátartozó szolgáltatások ellátására falubeli embereket is alkalmaztak. A napszámosok és különböző mesteremberek a fürdőn adódó munkákban vettek részt, valószínűleg ők fuvaroztak, esetleg piacoztak, nyersanyaggal ellátták a fürdő konyháját. Mindezek a munkák nyáron mellékjövedelmet biztosítottak az ugodiaknak. Az árendások a vendégházat, vendéglőt, fürdő- kabinokat, kocsmát, kocsiszínt, istállót és egyéb kiegészítőket működtették. A fürdő felügyeletével a földesúr által megbízott biztos valószínűleg az árendásokat is felügyelte és ellenőrizte, hogy szolgáltatásaikat megfelelően látják-e el. Az egyetlen bérlő, akinek bérleti iratai, számadásai előttünk ismertek, a vendégházat és a kávéházat bérelte. Ez a bérlő az Ugodi Fürdő Rt. volt, amelynek számadáskönyve a vendégek névsora mellett öt évre vonatkozóan tartalmazza az Rt. bevételeit.40 Cseresnyés Sándor fürdőleírásából a részvénytársaság működésére vonatkozó adatokat is találunk: „Hogy (...) a jótékony víz igazi becsét a n. t. közönséggel őszinte módon megismertesse, egy Pápán s annak vidékén alakult számos tagokból álló részvényes társaság megelégelő ennek regényes morajjában, csörgedezésiben titkon gyönyörködni — s a hely veszteglésit sajnálkozva szemlélni — megelégelő különösen azon beteg, egészséges honi vagy vidéki, ismerős vagy ismeretlen vendégeket ezéránt idegenítő árendási visszaéléseket hallgatni, melyek azon kényelmes, mulatva gyógyító Múzsák és Nymphák tanyáját, hírében-nevében nagyon megcsökkenték; s kivéve azt több évekre oly céllal, hogy valamint a N. M. Esterházy nemzetség a közönség kedvéért, javáért akármi áldozatokat tenni idegen nem volt, s nem lesz, úgy a társaság, mindennek a mai körülmény kívánta jobb, szebb, alkalmasabb rendezését, M. Urasági segédkarok mellett magára vállalván, fő gyönyörűségét, s jutalmát abban helyezteti, hogy az ezentúl főorvosi felülvigyázás alatt a betegekre, fürdőre és fürdősre nézve, az egészséges s csupán csak mulatás, társalkodás, jó levegő, vigalom kedvéért megjelenőkre nézve pedig az arra kinevezett társaság igazgató tagjai felügyelések mellett annyi hasznot, annyi gyönyört szüljön, amennyit egy ily dúsan buzgó gyógy forrásnak s a tavasz és nyár kellemeivel gazdag kertnek szülnie lehet, sőt szülnie kell is."41 Mint a fent idézettekből kiderül, a fürdő megfelelő működtetésére „részvénytársaság”42 alakult, feltételezésünk szerint 1840-ben, helyesebben az 1840-es nyári szezon idején kezdve meg a működést. Ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy az általuk Casino gyűjteményével, könyvanyagával egyszerre került a pápai Református Gyűjtemény Kézirattárába. Az általunk használt, öt év fürdőidényét magában foglaló, egy kötetnyi vendégkönyv esetleges további kötetei nem kerültek ide be. 40 A részvénytársasági forma, mint fürdőt működtető intézmény igen gyakorinak számított a dualizmus idején. Részvénytársaság bérelte a kotrinicai, bártfafürdői, siófoki fürdőket is — hogy az ismertebbeket soroljuk. A legkorábbinak vélt, 1868-ban alapított kotrinicai fürdő-részvénytársaságot (KOSA 1999. 63) jónéhány évvel megelőzte az Ugodi Fürdő Rt., amelyet legkésőbb 1840-ben hoztak létre, ugyanis ebben az évben már bérelte az ugodi fürdőt. Hz a gazdasági társulási forma természetesen nem felelt meg a polgári korszakban alakult és jogilag szabályozott részvénytársasági formának, mindazonáltal működésének kereteit az alapító tagok alkotta rendszabály határozta meg. 41 CSERESNYÉS 1841. 13-14. 42 A továbbiakban idézőjel nélkül használjuk ezt a megnevezést, mivel maga a társaság is részvénytársaságként határozta meg magát. Acta Papensia I. (2001) 1-2. 37
