Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Műhely - Jakab Réka: Az ugod-vadkerti fürdő a reformkorban
Műhely Az ugodi fürdőről nem rendelkezünk olyan bőséges és változatos forrásanyaggal, mint például Balatonfüredre nézve. Ott a fürdőt működtető tihanyi apátság gazdasági iratai, számadásai a fürdő minden bérleményéről tartalmaznak adatokat. Ezen kívül országos forgalma miatt bővelkedik leírásokban, melyeket különböző színvonalú útleírásokban, szépirodalmi művekben, magánfeljegyzésekben találunk. Ezzel szemben az ugodi fürdő működéséről csak az egyik bérlő számadásai tájékoztatnak. A vendégházat bérlő Ugodi Fürdő Rt. vendégkönyve és a benne szereplő jövedelmek pusztán a vendégszobákról és a kávéházról nyújtanak információt. A fürdő egyéb tartozékainak hasznosításáról néhány elszórt adatból és más fürdők analógiájából alkothatunk képet. Az Ugodon megforduló vendégek beazonosításához és társadalmi státuszuk meghatározásához Hudi József Pápa város önkormányzatairól írott tanulmányait és a tisztségviselőkre vonatkozó adatait használtuk fel.5 AZ UGODI FÜRDŐ IRODALMÁRÓL Az általunk ismertetendő fürdőről nem született annyi leírás, mint a reformkor más, forgalmasabb fürdőiről, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kortársak ne szerezhettek volna tudomást létezéséről. A fürdő a környék — főleg Pápa — lakosságán kívül szélesebb körben először az orvos-vegyész-botanikus társadalom figyelmét keltette fel, mint vizsgálódásaik, kísérleteik lehetséges terepe. Megállapítható, hogy a szakmai és egyéb folyóiratokban tett közlések alapján a források keletkezése után igen rövid időn belül ismertté vált az ugodi víz a szakma körében. A harmincas-negyvenes években szinte minden fontosabb folyóiratban találkozunk Ugoddal és az ekkor kiadott, Magyarország gyógyvizeiről szóló összefoglaló munkákban is szerepel az ugodi fürdő. Zsoldos János Veszprém megyei főorvos már 1827-ben közölt írást a fürdőről a hazai lapokban, őt követően Cseresnyés Sándor, szintén Veszprém vármegyei főorvos a különböző folyóiratokban, majd egy külön kis könyvben ismertette az ugodi fürdőt.6 Az ő munkáik alapján Fényes Elek is említést tett földrajzi-statisztikai országleíró könyvében az ugodi forrásokról.7 Ezután két másik orvos közölt leírást az ugodi fürdőről és gyógyvizéről. Török József, a debreceni református kollégium vegytan tanára egy 1845-ben meghirdetett pályázatra készített, 1848-ban megjelent8 munkájában foglalkozott az ugodi gyógyvizekkel és fürdővel. Wachtel Dávid soproni orvos fürdőkről szóló összefoglaló műve Acta Papensia I. (2001) 1-2. 29 5 HUDI 1994., 1995. Ezúton is köszönetét mondunk Hudi Józsefnek, hogy felhívta figyelmünket a dolgozatunk elsődleges forrását képező fürdői számadáskönyv létezésére és lehetővé tette kutatását. 6 CSERESNYÉS SÁNDOR; Magyar Kurír. 1834. Tavaszutó 25-én; Az ugodi sós, vasas, gyantáros, ibolyós, hideg forrásokról. Pápa, 1841. J „Savanyúvíz és fürdő van Ugodnál, Pápához keletre 5 óranegyedre, mely két ásványos vízről b. e. Zsoldos János Veszprém megyei volt főorvos 1827-ben a magyar és német újságokban, 1834-ben pedig ugyancsak Veszprém megyei főorvos Cseresnyés Sándor úr újságokban a magyar közönséget értesítették, végre 1838-ban Tognio Lajos pesti egytemi oktató szinte Csersnyés úrral az ugodi víznek mivoltát, alkotórészeit és hasznait vizsgálat alá vevén, arról hírlapokban tudósítás tétetett.” FÉNYES 1841.1. 404. * KOSA J'999. 34.
