Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)

3-4. szám - Szemle - Rott Nándor veszprémi püspök bérmálási feljegyzései 1921-1938

Szemle Másik észrevételem merőben techni­kai jellegű. A kötetben található forrás- hivatkozások sajnos az utolsó átolvasás hiányáról tanúskodnak, s bár nem teszik feloldhatatlanná a rövidítéseket, mégis zavarólag hatnak az olvasóra. A levéltá­rak rövidítésének teljes kavalkádjával találkozhat az olvasó. A rövidítések jegyzékében megadottakhoz képest min­den levéltár legalább egy plusz rövidítés­sel rendelkezik. (Borsod Megyei Levéltár BoÁL BoML helyett, Somogy Megyei Levéltár SÁL SML helyett, Vas Megyei Levéltár VML VaML helyett, Veszprém Megyei Levéltár VeAL és VeML, VML helyett. Ez utóbbi esetében, mivel egyetlen helyesen alkalmazott hivatko­zás sem található a kötetben, és a levél­tár elfogadott rövidítése VeML, felte­hetően elírás a rövidítések jegyzékében szereplő VML.) Kosa László sok év kutató- és gyűj­tőmunkájának gyümölcsét tette hozzá­férhetővé a nagyközönség számára ebben a kötetben. Olvasmányos, már-már szépírói stílusa lehetővé teszi, hogy munkája ne csak a szakmai közönséghez, hanem a laikus érdeklődőkhöz is eljus­son. Egyes fejezetei (pl. a korteskedésről szóló) vagy akár az egész kötet kitűnő segédanyagként használható a középis­kolai történelemtanításban is. A fentiekkel ajánlom minden kedves érdeklődőnek szíves figyelmébe a köte­tet! ifjú LIermann István Rótt Nándor veszprémi püspök bérmálá- si feljegyzései 1921-1938. Sajtó alá rendezte: Körmendy József, Rajczi Pál. (A veszprémi egyházmegye múltjából 17.) Veszprém, 2000. A veszprémi püspökség történetének tudományos igényű kutatása a XVIII. századig, Róka János latin nyelvű élet­rajzgyűjteményéig nyúlik vissza, de a kutatás intézményesülése csak a két világháború között, A veszprémi egyház­megye múltjából című kiadványsorozattal következett be. A dr. Pfeiffer János püs­pöki levéltáros nevével fémjelzett soro­zatban 1933-1949 között 13 kötet jelent meg. A szerzők érdeklődésének köszön­hetően a rendház- és plébániatörténet, a biográfia, a művelődés- és művészettör­ténet, valamint a forráskiadványok terén is jelentős, a helytörténeti kutatás szá­mára később is jól használható munkák kerültek sajtó alá. A biztató kezdetet a kommunista hatalomátvétel, az egyházmegyei nyom­da államosítása, az antiklerikáris kultúr­politika megszakította. A folytatásra évtizedekig várni kellett. Dr. Körmendy József levéltárigazgatónak 1987-ben sikerült a sorozat újraindításának felté­teleit megteremteni. Azóta Takács Lajos Ranolder-életrajzán, dr. Körmendy Jó­zsef Volkra-életrajzán kívül Bozsóky Pál Gerő Segesdi krónika c. műve látott nap­világot. Jelen, sorrendben a 17. kötet a forráskiadványok körét gyarapította: Dr. Körmendy József és Rajczi Pál levéltá­rosok Rótt Nándor (1869-1939) püspök 1921—1938 közötti bérmálási feljegyzé­seit tették közzé. A források kiválasztá­sát a tudományos célok mellett szemé­lyes indítékok is magyarázzák, hiszen Körmendy József Rottnak köszönheti, hogy a püspök „kosztos diákjaként” tanulhatott, s papi pályára került. 266 Acta Papensia 1 (2001) 3-4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom