Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
3-4. szám - Újraolvasó - Bodolay Jenő: A Pápa városi iparostanonc-iskola története
Újraolvasó 1876. március és április hónapokban Besenbach Károly ácsmester bizatott meg ideiglenesen a tanítással. A májusi városi közgyűlés Herz Dávid5 festőművész- rajztanárt választotta meg véglegesen. Herz Dávid nagy lelkesedéssel és óriási szaktudással látott hozzá a rajziskola fejlesztéséhez, mely elsősorban a rajz tanítását karolta fel. Az iskolát évenként 120—160 tanuló látogatta az iparososztály minden ágazatából, de voltak köztük középiskolai tanulók is, kik azután a művészi, rajztanári vagy mérnöki pályára mentek. Túlsúlyban azonban az építőiparosok, kőmívesek, ácsok látogatták, novembertől márciusig az egész napot a rajziskolában töltötték és nagytudású rajztanáruk vezetése mellett oly szakismeretekre tettek szert, hogy a pápai kőmívesek és ácsok országos hírűek voltak. Több közülük megszerezte az építőmesteri, kőmíves- és ácsmesteri oklevelet. Az általános tanoncoktatás városunkban 1883-ban vette kezdetét. Ez évben gróf Zichy Jenő és M. Péterffy J. miniszteri biztosok országos kőrútjuk alkalmával Pápán is buzdító beszédeket mondottak az iparostanoncok iskoláztatása érdekében. Ezen buzdítás ugyan nem váltott ki egységes hatást, mert az iparosok legnagyobb része ellene volt a tanoncok kötelező iskoláztatásának, mégis, néhány lelkes pedagógus — köztük Antal Gábor6 7, a későbbi református püspök — propagandamunkájának meglett az eredménye és a városi közgyűlés az iparostanonc-iskola megnyitását kimotr- dotta. 1883. szeptember elsején nyílt meg az általános iparostanonc-iskola első évfolyama. Tekintettel arra, hogy az iparosság ellenezte az iskola megnyitását, azért a városi iparbizottság helyesebbnek tartotta, hogy az igazgatást ne tanügyi férfiú, hanem Szelestey Lajos ügyvéd vegye a kezébe. A közismereti tárgyak oktatására Borosay Dávid7 római katolikus gimnáziumi tanár, Bella József és Varga József néptanítók, a rajz tanítására Herz Dávid rajztanár választatott meg. Kimondhatatlan nehézségekbe ütközött a kb. 260 inasnak a beiskoláztatása, kik között alig akadt ími-olvasni tudó. A beiskolázás könnyebb lett, midőn megjelent az 1884. évi XVII. t. c., mely az iparostanoncok iskoláztatását kötelezővé tette. Hatással volt ezen törvény a további fejlődésre is, mert ettől kezdve minden intézkedés a törvény rendeletéi értelmében történt. 5 Herz Dávid (Adony, 1844—Budapest, 1931) rajztanár, festőművész. 1860-tól a bécsi képzőművészeti akadémián tanult, 1871-től Pápán működött. Számos arcképet (pl. Bocsor István, Tarczy Lajos, Deák Ferenc stb.), oltárképet (pápai evangélikus templom), díszletet (pápai színház) festett. Freskói, amelyek a régi zsidó sírkert ravatalozóját díszítették, elpusztultak. Megírta az iparostanonc-iskola 25 éves történetét (= Tanonciskolái értesítő 1909. 5-13.) Vö. Művészeti Lexikon, Bp., 1981. III. kötet, 376. 6 Antal Gábor (Szentkirályszabadja, 1843—Komárom, 1914) teológiai tanár, református püspök. 1869-től akadémiai tanár Pápán, 1888-tól lelkész Ácson. 1892-től a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, 1896-tól egyben komáromi lelkész, főrendiházi tag, szabadkőműves, a pápai Kölcsey-páholy alapító tagja (1874). A Pápai Lapok megindítója P. Szabó Károllyal együtt. 7 Borosay Dávid Lajos OSB (Újkér, 1854—Tihany, 1929) bencés szerzetestanár. Pápán 1881—1885-ben mennyiségtant, természettant, földrajzot, ábrázoló geometriát, németet és vallástant tanított. Vö. Pápai pedagóguslexikon (Főszerk. Tungli Gyula). Pápa, 1997. 25. 254 Acta Papensia I (2001) 3-4.
