Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
3-4. szám - Újraolvasó - Bodolay Jenő: A Pápa városi iparostanonc-iskola története
Újraolvasó BODOUYIENÖ A Pápa városi iparostanonc-iskola története1 P ÁPA VÁROSÁBAN mindenkor magas fokon állott az oktatás ügye. Ennek ékes bizonyságai a régi hírneves tanintézetek, melyek után joggal illeti a várost a „Dunántúl Athénje” elnevezés. Régi jegyzőkönyvek tanúsítják, hogy az iparosifjak nevelését is felkarolta a város, és már 1819-ből találunk egy Fiszter Jakab' féle rajziskolai alapítványt, melyet 1845-ben Pápa városa és a kőműves és cserepes egyesület2 nagyobb összeggel gyarapított, melyhez 1846-48 években Pauer Éva, Ádám Ferenc és Tóth Antal alapítványai járultak. A szabadságharc megakasztotta a rajziskola tervét, de a 70-es években néhány lelkes iparos felkarolta az iparoktatás ügyét, és Varga Gábor3 építész 1874-ben magánrajziskolát nyitott. A város közgyűlése pedig segélyképpen a felszerelést adta. Ugyanezen közgyűlés elhatározta egy megfelelő rajzterem építését. Ezen idő tájban jött városunkba lovag Zimmermann János4 kereskedelmi titkos tanácsos, Pápa város szülötte, rokonai meglátogatására. Élénk érdeklődéssel tudakolta a helybeli iparosság helyzetét, és annak műveléséhez hajlandó volt anyagi támogatással is hozzájárulni. Megtekintette az épülő rajztermet és kijelentette, hogy hajlandó viselni egy ott alkalmazandó rendes rajztanár fizetését. 1874 őszén készült el a városi rajzterem. 1875. év február 11-iki közgyűlésen olvasták fel Zimmermann Jánosnak Chem- nitzben február 6-án keltezett és a Pápai Általános Ipartársulathoz címzett azon levelét, melyben ígéri, hogy a városi rajztanár fizetéséhez évi 600 forinttal hozzá fog járulni. Zimmermann Jánosról — hogy ezen nemeslelkű adományát az utókor se felejtse el — nevezték el azt az utcát, amelyben a rajzterem épült, és ma is ezt a nevet viseli. Zimmermann János alapítványa tette lehetővé a rajztanár megválasztását és 1875. május havában Varga Gábor építészt választották meg havi 50 forint fizetéssel. Áldásos munkáját azonban csak tíz hónapig folytathatta, mert a halál 1876. február hóban elszólította az élők sorából. Acta Paphnsla I (2001) 3-4. 253 1 Az írás először a Pápai Hírlapban jelent meg (1934. május 5., 12., 19.) — Bodolay Jenő (Beregszász, 1893—Budapest, 1964) középiskolai rajztanár. Beregszászon érettségizett 1912-ben, majd 1916-ban elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskolát. 1916—1923-ig a kunszentmártoni református főgimnáziumban rajzot tanított. 1923—1948-ig a pápai Városi Nőiskola (1945 után Városi Szakiskola) igazgatója. 1 A kőművesek, ácsok és cserepesek vegyes céhéről van szó. ] Varg/ui Gábor (Pápa, ?-Pápa, 1876) építész-rajztanár. 4 Zimmermann János (Pápa, 1820-Berlin, 1901) a pápai bencések gimnáziumába járt, majd apja mellett kitanulta a lakatosmesterséget. Nagyvárad, Bécs, München és Chemnitz gyáraiban nyolc évig munkásként dolgozott. Chemnitzben szerszámgépgyárat alapított. 1874-ben 600 ezüstforint értékű alapítványt tett a pápai rajziskola javára. Hálából a város díszpolgárává választotta (1875). Életrajzát lásd: H. SZABÓ Lajos: Pápa város jeles díszpolgárai a 19. században. Pápa, 1998. (Jókai Füzetek 22.)
