Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
3-4. szám - Forrásközlés - Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején
Forrásközlés gyakran emlegetett Esterházy József gróf úr a korábbi kegyes királyi rendelet gróf urak által fortélyosan kicsikart tartalmához és mondandójához ragaszkodni kívánván a karokat és rendeket alkotó urak korábban említett gyülekezete előtt ezen kancellária szavahihetőségének megsértésével azt a kérdést tette fel, hogy vajon ezen felséges kancellária természetszerűleg a királyi rendeletet megváltoztathatja-e, és annak végrehajtását megtilthatja vagy aka- dályozhatja-e? így komolyan sürgette és sürgették ezen felséges kancellária kegyes rendeletének mellőzését, és a korábbi királyi parancs végrehajtását, következésképpen, hogy mi ezért, mivel ugyanezen parancs függeléke ellenére imaházunk kulcsait nem adtuk át, és ezen felül, amint feljebb érintve lett, vallásgyakorlatunkat bevezettük és életbe léptettük, legyünk megbüntetve. És — amint hallottuk — [ez] azért van, mert — az érintett tekintetes vármegye által most ebben az ügyben felküldött tudósítás szerint, melyet ők, részint a sokszor emlegetett főispán úr, részint pedig a fenti gróf urak mint folyamodók tanácsülésen kívül készítettek és fogalmaztak, és velünk ismételt kérelmeinkre sem közölték másolatban semmilyen módon — mi engedetlenek és valóságos lázadók vagyunk, mert mind a tornyot, mind a harangot először a legutóbb lecsillapított mozgolódások során állítottuk, sőt, mert vallásgyakorlatunkban [is akkor] erősödtünk meg jobban, és mert a földesúri jog és joghatóság ellen harcolunk, és még sok más dologgal kapcsolatban is vádolnak és okolnak minket ezen felséges kancelláriánál. Mivel azonban feltehetőleg a föntebb említett [tudósításjban ezzel kapcsolatban világosan és egyenesen semmi nem szerepel [abból], amit ezen felséges kancellária meghagyott az említett tekintetes vármegyének, és amiről ugyanezen vármegye köteles volt ezen felséges kancelláriát tudósítani, ezért ismeretessé [akarjuk] tenni, hogy az annyiszor emlegetett gróf urak ezt az egész Pápa mezővárost semmiképpen sem teljeskörű földesúri jogon birtokolják, és azok a telkek sem ugyanezen gróf urak ily módon követelt teljes földesúri joghatósága alá tartoznak, amelyeken még igen régen, a néhai Enyingi Török István175 úr idejében, sokkal régebben, mint amikor az említett Pápa mezőváros illetékes uralása és birtoklása a tekintetes Esterházy családé lett, imaházunk és iskoláink alapjukból felépítve lettek, hogy pedig mi vallásunk gyakorlásában itt Pápán nem először az emlegetett zavargások alatt, hanem még évszázad[ok]kal azelőtt erősítettük meg magunkat, ez nekik már egy korábban benyújtott előbbi alázatos folyamodványunkban bőven elégségesen ki lett fejtve és be lett bizonyítva,176 ám nem kételkedünk abban, hogy ez ugye ezen felséges kancellária számára máshonnan nem lett világossá téve. Továbbá a földesuraknak nem lehet hatalmuk és nem szabad a követelt kegyúri jog címén és ürügyén parasztjaik és [más] alattvalóik lelkiismerete fölött sem uralkodniuk, hiszen a néhai szentséges III. Ferdinánd római császár és magyar király kegyes kiváltságlevele, melyet az 1647. évi 5. törvénycikk tartalmaz, és az ország összes karai és rendjei elfogadtak, jóváhagytak és megerősítettek — a papság és néhány más világi katolikus úr ellentmondását figyelmen kívül hagyva, sőt ezeket örökre megfosztva [az ellentmondás] valamiféle érvényesítésétől —, kifejezetten elrendelte, hogy senki senkit semmiféle módon vagy semmiféle ürügy alatt ne zavarjon vagy akadályozzon meg vallása szabad gyakorlásában, és a parasztokat sem, akár határőrzők, akár mezővárosiak, akár bármilyen földesuraik avagy a kincstár jószágain [élő] falusiak, az ország békéjének és nyugalmának a javáért sem Ő Királyi Felsége, sem tisztségviselői, sem saját földesuraik semmilyen módon vagy semmilyen ürüggyel ne zavarják vagy akadályozzák 1,5 Nyilvánvaló elírás Enyingi Török Bálint helyett. Rövid életrajza a 83. jegyzetben. 176 Ez a 3. sz. dokumentum. 250 ActaPapensiaI (2001) 3-4.
