Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
3-4. szám - Forrásközlés - Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején
Forrásközlés megtudtuk, hogy az előbb említett Pápa mezőváros helvét hitvallásnak elkötelezett lakosai Ő Szentséges Felsége kegyes parancslevelének tartalma szerint, melyet ugyanezekkel uraságaitok kellő formában közöltek is, el lettek tiltva vallásuk nyilvános gyakorlásától, továbbá azonban azt is, hogy az imaház és az iskolák, valamint azok kulcsainak ugyanazon kegyes császári és királyi parancsban elrendelt, Esterházy József és Ferenc gróf urak mint pápai földesurak részére történő visszaadását Ő Szentséges Felsége későbbi rendelkezéséig elhalasztották. Mivel pedig időközben ezek a helvét hitvallásnak elkötelezettek maguk is különféle okok és indokok alapján, melyek az itt csatolt másolatokban116 találhatók, és amelyeket ugyanezektől említett uraságaitok részletesebben is megkaptak, az említett gróf urak Pápa mezővárosában birtokolt teljeskörű földesúri jogát megtámadni, és [velük] szemben részint az ország írott törvényei, részint pedig a főmagasságú és felséges szászországi hercegprímás úr engedélye alapján vallásuk szabad gyakorlását az 1715. évi 30. törvénycikk által [felállítani] rendelt bizottság [tevékenységének] befejeztéig is biztosítani igyekeznek, ennek érdekében alázatosan esedeznek 0 Szentséges Felségéhez. Ezért, mielőtt följebb említett Ő Szentséges Felségéhez eme kérvényüket alázatosan benyújtanánk, fentírt indokaikat azon céllal közöltük feljebb címzett uraságaitokkal, hogy egy rövid határidőn belül, miután meghallgatták az előbb említett gróf urakat vagy azok megbízottait, igaz tudósításukat ne késlekedjenek nekünk minél előbb felküldeni ugyanezekkel kapcsolatban, legfőképpen pedig 1. hogy vajon a gyakran emlegetett gróf urak az egész gyakran említett Pápa mezővárost korlátlan földesúri jogon birtokolják-e? 2. Azok a telkek, melyeken a fentnevezett imaház és iskoláink vannak felépítve, eme korlátlan földesúri joghatóságnak vannak-e alávetve? 3. és hogy vajon a nem oly régen lecsendesített magyarországi belső mozgolódások idején hogyan is erősítették meg magukat ugyanezen helvét hitvallásnak elkötelezettek? ezenközben pedig ugyanezen uraságaitok engedélyezhetik ezen együvé összejönni akaró pápaiaknak az imaházon kívül és külső emberek részvétele nélkül magán vallásgyakorlatukat. Melyeket, ami a többit illeti, (stb.) Kelt az ausztriai Bécsben, március 21. napján, 1719-ben. Feljebb címzett uraságaitoknak szolgálatára igen készségesen N. N. kancellár, és a Magyar Királyi Udvari Kancellária többi tanácsosa Mednyánszky117 saját kezűleg 116 A kancelláriai aktában itt mellékletként négy irat van csatolva: 1. K.n. A pápai nemesek kérvénye a kancelláriához. 8. sz. dokumentum :/: jel alatt. 2. 1719. február 7. a pápai nemesek közül 31 személyesen, aláírásával és pecsétjével, 73 pedig távoliét- ében csak neve feltüntetésével meghatalmazza Kenessey Istvánt, hogy vallásügyükben eljárjon. ://: jel alatt. 3. A pápaiak utoljára, 1719. február 28-án beérkezett felségfolyamodványa, és a hozzá csatolt A jelű melléklet érveik összefoglalásáról. 4-5. sz. dokumentum,:///: jel alatt. 4. Az 1. sz. irat A. jelű melléklete: A pápai református nemesek keltezetlen kérvénye az esztergomi érsekhez, és annak részükre 1714. június 22-én kiállított engedélye (az utóbbi a 8. sz. dokumentumban közölve) :////: jel alatt. 117 Mednyánszky István kancelláriai tisztviselő a Trencsén vármegyei mednyei és medgyesi Mednyánszky nemesi (1688-tól bárói) család sarja. 1705-től a Magyar Királyi Udvari Kancellária írnoka és esküdt 234 ActaPapensiaI (2001) 3-4.
