Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
3-4. szám - Forrásközlés - Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején
Forrásközlés úrhoz [intézett] igen alázatos javaslat Szentséges Császári és Királyi Felség, legkegyesebb urunk! A Galántai Esterházy grófok: az idősebb József és a fiatalabb Ferenc alázatos esdeklő kérvényük révén Szentséges Felségteknek igen alázatosan előterjesztették, hogy noha bizonyára az 1681. év 26. törvénycikkének tartalma annak a kornak a közvélekedése által azt sugallta, hogy a győri főkapitánysághoz csatolt többi határvidéki helység között a Veszprém megyéhez tartozó, egyébiránt öröklött és tulajdonosi jogon az Esterházy családot, és következésképpen jelenleg ugyanezen előterjesztő grófokat illető Pápa mezővárosban is az akkor arrafelé a keresztény név esküdt ellensége által végrehajtott igen gyakori betörésekkel szemben az ország biztonsága érdekében őrködő nemzeti védősereg miatt országgyűlési határozat engedélyezte és tette lehetővé a helvét hitvallásnak elkötelezett pápai lakosok részére a vallás szabad gyakorlását, mindazonáltal, mivel a királyság ezen részeinek a törökkel vívott legutóbbi háború révén bekövetkezett sikeres visszafoglalása és a keresztény név esküdt ellenségének leverése után az említett Pápa mezővárosa megszűnt végvidéknek lenni, a végvári katonaság pedig, miután az ő kedvükért és javukra lett megtűrt a helvét hitvallás ezen nyilvános gyakorlása, onnan máshová lett vezényelve vagy katonai jellegétől meg lett fosztva, következésképpen, mivel a törvénynek a fentebb idézett 26. törvénycikkben alapként felhozott oka ténylegesen megszűnt, és így ugyanennek a hatása is, a helvét hitvallás gyakorlatának az engedélye és folytatása is meg kell, hogy szűnjön. Ezen előbb felhozott alázatos folyamodványukat pedig az említett grófok a korábban emlegetett törvényen és az abban megalapozott szabályon felül az 1715. évi legutóbbi pozsonyi országgyűlés 30. törvénycikkével is meg akarták alapozni és erősíteni, amely [törvénycikk] egyértelműen az 1681. és 1687. évek korábbi megerősítő törvénycikkeihez nyúl vissza, és ezeknek a tisztes tartalmát illetően úgy rendelkezett, hogy az azt követő királyi rendeleteket és magyarázatokat kell betartani, a földesúri jogot pedig sértetlenül hagyta. Egyszersmind az ország előbb említett törvényei és szabályai, ezenfelül királyi magyarázatai és rendeletéi alapján igen alázatosan szerfölött kérik ugyanezen Szentséges Királyi Felségteket, hogy a veszprémi szabályzás és példa alapján ugyanezen Szentséges Királyi Felségtek a már előhozott Veszprém vármegyéhez intézett kegyes parancsa révén méltóz- tassék kegyesen intézkedni és rendelkezni a helvét hitvallásnak elkötelezett említett pápai lakosok mindezidáig jogtalanul folytatott vallásgyakorlatának leendő eltörléséről, a prédikátorok és iskolamesterek artikuláris helyekre küldéséről (hacsak ezek nem akarnának visszavonult életet folytatni, és vallásuk bármiféle gyakorlásával felhagyni), valamint az imaház, a papiak és az iskolák ezt követő átengedéséről és visszaadásáról ezen folyamodó grófok mint földesurak részére, mivel földesúri telekre lettek építve. Vélemény Az előbb említett folyamodó grófok által felhozott érveket, indokokat és törvényeket ösz- szevetve és alaposan mérlegelve Lipót102 itt A alatt csatolt kegyes rendelete103 világosan 102 Habsburg Lipót magyar király (1657—1705). Született 1640. június 9-én. Eredetileg papi pályára szánták. 1655-ben választották magyar királlyá a pozsonyi országgyűlésen, ugyanitt meg is koronázták június 27-én. Ebben az évben lett cseh király is. 1657. április 2-án lépett trónra, 1658. július 18-tól német226 Acta Papensia I (2001) 3-4.
