Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
3-4. szám - Forrásközlés - Köblös József: A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején
Forrásközlés defendalta70, azt állítván, hogy mivel mind a’ Jus Gladii, mind a’ Korcsma, mind a’ Patronatus, mind pedig a’ Piaczi és Uczczák Jussai a’ Grófok mellet vágynak, a’ nemesseknek a’ magok Curiaikon kivűl csak a’ Levegő Éghez vagyon jussok, ezen kívül semmi Jussok es acti vitassuk71 nincs, úgyhogy ha valamely Nemes Ember a’ Piaczon vagy az Uczczan valakit meg verne, szabadsagukban volna a’ Grófoknak az ollyan Nemes Embert maga Hajdúival meg fogattatni, a’ Varba fogságra, Tőmlőczre vitetni. Ennek utánna a’ Reformátusok Unszolásara el olvastatott a’ Cancellaria említett Decretuma, és sürgették, hogy a’ Vármegye a’ mi abban Investigalni72 pa- rancsoltatik /:a’ mint főllyeb punctati in7 ' elől számiáltatott:/ vigye véghez. De Semmi sem lett az Investigatiobul74, hanem Gróf Esterhasy Josef tovab is a’ Carolina exterminatoria Resolutiohoz75 ragaszkodót, es a’ főlseges Cancellaria meg sértődésével Kérdésbe vette, ha Szabad-e a’ Cancellarianak a’ Királyi Páráncsolatott meg változtatni, annak Executiojat76 meg akadalyoztami. Kérte a’ Cancellaria Decretumanak Sepositioját77, es a’ Carolina Resolutio executioját. Kerte azt is, hogy mivel a’ Templom Kulcsait a’ Parancsolat szerént által nem attak a’ Papaiak, hanem a’ Templomon Kivűl inas exercitiumot Kezdtek, büntessenek meg. Es a’ mint hallottuk, e’ volt az oka, hogy sok Instantiainkra is a’ Rescriptum velünk in Paribus78 nem Kőzőltetet, mivel a’ Session79 Kivűl a’ Fő Ispán es a’ Gróf Urak Componalták80, a’ Papaiakat engedetleneknek tartottak, es azt is mondottak, hogy csak a’ múlt Zenebonás Időben mind a’ Tornyot Építettük, mind pedig az Harangot akkor illocaltuk81, holot pedig seculumoktul82 fogva még Enyingi Tőrök Balint83 Földes Urasagokor is szabad Exercitiumok volt a’ Pápaiaknak, voltak Epűletyek, Tornyok s Harangjok. A Patronatusi Jus sem engedi meg senkinek is, hogy még a’ 70 defendál (a latin defendere szóból) = megvéd, oltalmaz 71 activitas (latin) = tevékenység, cselekvőség, cselekvési lehetőség 72 investigál (a latin investigare szóból) = kinyomoz, kivizsgál 73 punctatim (latin) = pontról pontra 74 investigatio (latin) = vizsgálat 75 Carolina exterminatoria resolutio (latin) = a Károly [császár által kiadott] kizáró rendelet. Az 1718. november 5-i rendeletre gondol (2. sz. dokumentum). Habsburg III. Károly magyar király (1711-1740). A pozsonyi országgyűlésen választják meg, koronázása ugyanott 1712. május 22-én. Német-római császárnak megválasztják 1711. október 12-én, megkoronázzák Majna-Frankfurtban 1711. december 22-én. Meghal 1740. október 20-án Bécsben. SÁRA János: A Habsburgok és Magyarország. Bp., 2001. (Továbbiakban: SÁRA) 346. 76 executio (latin) = végrehajtás 77 sepositio (latin) = félretétel 78 in paribus (latin) = másolatban 79 sessio (latin) = (itt:) (vármegyei) ülés 80 componál (a latin componere szóból) = összeállít, szerkeszt, megfogalmaz 81 illocál (a latin illocare szóból) — elhelyez, felállít 82 saeculum (latin) = évszázad 83 Enyingi Török Bálint: magyarországi főúr. Született 1502-ben vagy 1503-ban. Bátyja, Imre halála után lett nándorfehérvári bán. A vár 1521 -es eleste után elmenekül, de már 1523-ban visszakapja elvett birtokait. 1526-ban II. Lajos egyik testőre a mohácsi csatában. 1527-ben átáll I. Ferdinánd oldalára, aki számtalan birtokadománnyal jutalmazza e lépését. Többek között Nyitráért cserébe 1535-ben kapja meg Pápa városát is. 1536-ban János király pártjára áll, aki szintén adományokkal honorálja (Hunyad, Debrecen). 1540-ben János Zsigmond egyik gyámja lesz. 1541-ben Buda ostromakor a török elfogja, az isztambuli Héttoronyban raboskodik. Ott hal meg 1550-ben. Enyingi Török Bálint. Szerk. BESSENYEI József. Bp., 1994. V-XXVIII. 222 ActaPapensiaI (2001) 3-4.
