Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Műhely - Hudi József: Fábián József esperes pályafutása
Műhely aszszony a’ rostaforgatásnak, mellynek a’ lett a’ következése, hogy azolta nemtsak az, hogy nem forgat rostát, de még hasznos végre se akarja azt a’ kezébe venni.”55 Nemcsak az anekdota-formában előadott történet, hanem a Fábián által írt vagy közölt számos prédikáció is a természeti jelenségek tudományos magyarázatának megértetését szolgálja. Fábián széles körben ismerteti az új technikai felfedezéseket: a villámhárítót, a barométert, a pálinka-szeszfokmérőt, a léghajót, a cukorgyártási eljárásokat stb. A szőlőművelésről szóló könyvének bevezetőjében a francia méterrendszer talán első magyarországi népszerűsítőjét tisztelhetjük személyében.56 Emellett praktikus tanácsokat is ad, amelyek az egészséges életmódot szolgálják: ne építsenek alacsony házat, rendszeresen szellőztessenek, s ha betegek, ne a babonás népi gyógymódokat alkalmazzák, hanem forduljanak szakorvoshoz és szedjenek gyógyszerészek által előállított gyógyszereket. Fábián József és családja A református hagyományoknak megfelelően Fábián József és felesége sok gyermeket vállalt. Első feleségétől, Somogyi Zsuzsannától 7 gyermeke született, akik közül négy maradt életben.57 A két fiút, Gábort és Gedeont taníttatták. Fábián Gábor 1821-ben megszerezte az ügyvédi diplomát, s ismert író és irodalomszervező lett. Öccse, Gedeon földmérőnek tanult és Sümegen telepedett le. Fábián Gábor apjához hasonlóan több nyelvet beszélt. Pozsonyban — édesapja biztatására — tanult meg németül, a pápai kollégiumban latinul és görögül, később Pesten franciául és angolul. 1815-ben, amikor a nagyobb fiúk még tanultak, a kis József és Ágnes pedig családi körben nevelődött, édesanyjuk 38. évében hirtelen támadt lázas betegségben, „forró nyavalyában” meghalt. Az esperes szeretett feleségéről azt jegyezte a tótvázsonyi anyakönyvbe, hogy „sok szép virtusokkal ékeskedő” volt. Temetésén Fábián lelkész55 FÁBIÁN József: Természeti tudomány a’ köznépnek. Veszprém, 1803. 38. 56 Csak megjegyezzük, hogy a méterrendszert hivatalosan 1874-ben vezették be Magyarországon. 57 Fábián József családi viszonyairól az anyakönyvek és a hagyatéki iratok alapján a következőket tudtuk megállapítani: Fábián már 1791-ben házas volt Somogyi Zsuzsannával. Házasságukból született kb. 1792-ben ÁGNES, aki 1810. december 23-án Tótvázsonyban halt meg „forró nyavalyában.” JÓZSEF 1794. augusztus 18-án született, ugyanezen a napon megkeresztelték. Még két hetet sem élt: augusztus 31-én temették el énekszóval. GÁBOR, a későbbi író, 1795. december 28-án Vörösberényben született, meghalt Aradon 1877. december 10-én. Halála után a városban szobrot emeltek a tiszteletére. Öt követte GEDEON 1798. szeptember 26-án, aki földmérőnek tanult, 1825-ben Sümegen élt. ZSUZSANNA kb. 1801-ben született Vörösberényben, 1810. december 10-én hunyt el Tótvázsonyban, ugyancsak „forró nyavalyában.” JÓZSEF 1808. február 11-én, ÁGNES 1812. április 11-én látta meg a napvilágot. A második házasságából 3 gyermek született Tótvázsonyban: Terézia 1816. október 12-én, ZSUZSANNA 1821. augusztus 13-án, DIENES (DÉNES) 1823. március 3-án. Az anyakönyvben Zsuzsáról és Dé- nesről azt is feljegyezte Fábián József, hogy mindkettő beoltatott, ti. himlő ellen. A „születési” adatok - József (1794) és Gábor kivételével — mindenkor a keresztelés időpontját jelentik! — Források: DREL III. 252. fond. A Tótvázsonyi Református Egyházközség iratai. Vegyes anyakönyv II. 1793—1837. A Vörösberényi Református Egyházközség iratai. Vegyes anyakönyv I. 1735-1808. A kutatás lehetővé tételét nagytiszteletű Szalay Szilárd vörösberényi református lelkésznek ezúton is köszönöm. Acta Papensia I. (2001) 1-2. 19
