Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)
1-2. szám - Műhely - Hudi József: Fábián József esperes pályafutása
Műhely mért, hanem lenne született nyelvünkön, a’ mivel magunkon közelebbről, kivált ritkább esetekben, jó módjával segíthetnénk.” A folyóirat ennek a célkitűzésnek kívánt megfelelni. Nemcsak prédikációkat, ágendákat, imádságokat akart közzétenni, hanem értekezéseket, hivatalos híreket, papi életrajzokat, sőt az egyházi irodalomról megjelent recenziókat is. Leszögezte azt is, hogy az írásokat nem név nélkül — amint akkoriban divat volt —, hanem a szer- zők nevének feltüntetésével kívánja közölni, előnyben részesítve azokat, amelyek az eddig elhanyagolt, de a hallgatóságot érdeklő témákat feszegetnek. ,,A’ magam tapasztalásából tudom, hogy sohasem figyelmesebbek a’ hallgatók, mint mikor a’ tanító ollyanokról tanít” - jegyezte meg. Milyen újszerű témák kerültek elő az 1805-ben Veszprémben, majd Vácott kiadott Prédikátori Tárház (1805-1808) számaiba? Feltétlenül az újdonságok közé tartozott a himlőoltásról, a magyar hazafiság tartalmáról, a divatról és fényűzésről, a társasági életről, a jótékony intézetekről, a lányok neveltetéséről szóló szentbeszédek. Fábián a Prédikátori Tárház indításával az első magyarországi magyar nyelvű protestáns teológiai folyóiratot indította útjára, amely egyúttal az első Veszprém megyei folyóiratnak számított. A protestáns egyháztörténészek közül Zsilinszky Mihály azon kevesek közé tartozott, akik tudtak a Tárház létezéséről, de nem lapozták fel, így automatikusan az egyházi beszédgyűjtemények közé sorolták.51 Valószínűleg neki köszönhetjük, hogy az egyháztörténet mindmáig az 1842-ben megindított Protestáns Egyházi és Iskolai Lapot tekinti az első magyar nyelvű protestáns folyóiratnak. S ha a folytatást, az 1818-ban Pesten megjelentetett Lelki Pásztori Tárház négy számát tekintjük, megállapíthatjuk, hogy az volt a második magyarországi, magyar nyelvű protestáns folyóirat. Ebből két írást mindenképpen kiemelhetünk. Somogyi Gedeon, Veszprém vármegye levéltárának munkatársa, regesztrátora magyar fordításban 1606-tól kezdődően a maga koráig közzétette a vallásügyi törvényeket és rendeleteket; a szerkesztő pedig közölte az 1807-ben a dunántúli egyházkerületben működő református lelkészek rövid életrajzát. Komolyan vették a recenzió rovatot is: olyan német teológiai műveket ismertettek, amelyek a protestáns egyházak egyesülésének, uniójának kérdésével foglalkoztak — kimondatlanul is ösztönözve ezzel Pap Istvánt fentebb említett tanulmányának elkészítésére. A Lelki Pásztori Tárház c. folyóiratnak irányultságát, s Fábián József nyitottságát mutatja, hogy nemcsak református, hanem evangélikus szerzők munkáinak is helyt adott. A reformátusok közül első helyen a szerkesztőtárs Látzai Szabó József (1764- 1828) nevét kell megemlíteni. Látzai a hollandiai Utrechtben és a német Göttin- genben fejezte be teológiai tanulmányait, majd a pápai református kollégiumban volt tanár (1791-1805), ahonnan Lepsénybe ment lelkésznek. 1807-től haláláig szülővá51 Zsilinszky a következőket írta: „A XlX.század elején a nemzeti nyelv hódításának eredményét mutatja már a Fábián József veresberényi ref. lelkész szerkesztésében megindult „Prédikátori Tárház”, mely magyarul jelent meg 1805-ben Vácott és három évfolyamot élt meg." A lábjegyzetben pedig hozzáfűzte hogy „ezen kötetek [más hasonlókkal együtt - H. J. ] csakis mint egyházi beszédgyűjtemények szerepelnek.” Vö. ZSILINSZKY Mihály: A magyarországi protestáns egyház története. Bp., 1907. 593-594. 16 Acta Papensia I. (2001) 1-2.
