Acta Papensia 2001 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 1. évfolyam (Pápa, 2001)

3-4. szám - Műhely - Jakab Réka: Levéltárügy a Dunántúli Egyházkerületben

Műhely utaltunk rá, az 1838-as közgyűlésen ennek ércekében indítványozták, hogy az espere- si iratok rendezésekor készítsenek elenchust és az iratokat annak megfelelő rendben helyezzék el a levéltárban. Ezzel a munkával azonban csak három évvel később ké­szültek el. Ez a rendezés átfogta az egész iratanyagot és a használatban elvárható szerepét is olyannyira betöltötte, hogy sokáig nem látták szükségét újabb rendezési munkának és mutató készítésének. A fent említett mutatóban több helyen is találunk 1849. június 25-én keltezett bejegyzést. Márton Gábor halála után, 1848/49-ben határoztak a levéltár Balatonfü- reden való elhelyezéséről. A levéltámokságot elvállaló füredi lelkész, Somody Dániel és segédje, Simonyi Imre mint kiküldöttek számbavették a levéltár iratait és előké­szítették a költözésre. Az iratoknak a jegyzékkel való összevetése során 1842 után keletkezett iratokat is találtak, melyeket a megfelelő fejezetek végére folytatólagosan bejegyeztek. így voltaképpen folytatták a Márton Gábor által 1842-ben elkezdett munkát. (A jegyzék 1850-ig tartalmaz adatokat.) 1860-ban a levéltári anyag fizikai rendezése került napirendre: „Az egyházmegyei levéltár mijideddig csak egy osztályozatlan s ennél fogva célszerűtlen almáriomokból állván: a levéltámok egy új és ABC rendi szerint osztályozandó levéltárnak vagy almáriomnak csináltatásával gyűlésileg megbizatott a mostani almáriom pedig — mihelyt az új elkészülend — nt. esperes úr kezére, az egyházmegye részérei használás végett át adatni határoztatott."47 A levéltári anyagot befogadó új almárium az 1861-es pénztári elszámolások sze­rint elkészült és 28 forintba került az egyházmegyének.48 Az 1880-as évek végén Thury Etele csurgói lelkészt bízták meg az egyházmegyei könyvtár és levéltár rendezésével. A rendezésre vonatkozó javaslatát az 1888-as közgyűlési jegyzőkönyvben jegyezték le. Eszerint: „Mondja ki a nt. és tek. közgyűlés, hogy egyházmegyénk levéltára időrendben rendeztessék, minden egyes okmány a maga kiterjesztett helyzetében feküdjék a levéltárban, s e végre annyi és olyan nagyságú, kemény, kívülről vászonnal behúzott levéltári okirattábla készíttessék, ahány szükségeltetni fog. Min­den egyes ilyen kötet lapszámmal láttassék el és az egyházmegyei jegyzőkönyvi pontokkal az okmányok mindig párhuzamba állíttassanak. Az egyes okmányok így időrendi sorrendben összeállíttatván, készíttessék róluk egy idő- és sorrendi tárgymutató, mely egyszersmind leltára az egész levéltárnak. Ezen tárgymutató a következő rovatok szerint készíttessék: az irat keltének éve, hónapja és napja; az irat tartalma; az irat sorrendi jegye; év; jegyzőkönyvi vagy naplószám; lapok. Ezen tárgymutatóba jön tehát legelőször is a könyvek leírása, köte­tenként, időrendben, egymás után — ezek után a jegyzőkönyvekhez tartozó iratok évről évre, darabról darabra. Ezen idő és sorrendi tárgymutatóval kapcsolatban egy betűrendes tárgymutató is készíttessék, hogy minden egyes irat könnyen és gyorsan feltalálható legyen még pedig a következő rovatok szerint: vezérszó, tárgy, az irat sorrendi helye, év, jegyző- könyvi szám, lapok." 47 DREL II. 217. Egyházmegyei jkv. 1860. 12. 48 Uo. Pénztári számadások 1839-1882. 1861. 8. 162 Acta Papensia 1 (2001) 3-4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom