MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. szeptember 8.
2/233. ő. e. Pártbizottsági ülés. [Kibővített pártbizottsági ülés.] 1-114. • 1989. szeptember 8. - [A 2. napirendi pontot nem tárgyalták.] - Napirend: - 1. A megyei pártértekezlet elé javasolt előterjesztések tervezeteinek megvitatása: - • Jelentés a politikai helyzetről, javaslat a tennivalókra. - • A Történelmi utunk tanulságai című dokumentum és az MSZMP programnyilatkozata tervezetének véleményezése. - • Vélemény a megyei pártszerv jövőbeni működéséről. - • Javaslat a pártértekezlet ügyrendjére és költségvetésére. - • Javaslat a pártértekezlet munkabizottságainak személyi összetételére. - - A megyében lezajlott pártviták jellemző nézeteinek összegzése. (A történelmi utunk tanulságai és az MSZMP programnyilatkozatának tervezete című dokumentumokról.) - 81-88.
A tervezet magán viseli a kor bélyegét, azt hogy válságos időben Íródott, mert helyenként - a taktikai - stratégiai célok gyakori keveredésén túl - legömbölyíti a megfogalmazásokat. Témakörönként az előbbi álláspontok kristályosíthatok ki: Fordulóponton A dokumentumban szükséges annak tételes felsorolása, hogy melyek azok a szocialista eszmények, amelyeket "jelszóból gyakorlattá" akarunk változtatni. Számba kell venni, hogy mit tekint mozgalmunk a "szocialista, kommunista értékeknek", amelyek átörökítését vállalni akarjuk. Részletesen szükséges kifejteni azt is, hogy a mi pártunk mit ért a modellváltáson? Demokratikus szocializmus A legtöbbet vitatott fejezet, mert a dokumentum nem fogalmazza meg azt, amitől a demokratikus szocializmus más, mint egy polgári demokrácia. Általában tisztázatlannak tartják, hogy ez társadalmi formáció vagy mozgalom? A vélemények többsége szerint akkor tudják elfogadni ezt a ketagóriát ha mozgalomról van szó. Akkor pedig mi az MSZMP szocializmusról alkotott felfogása? Tisztázatlannak és kevésnek tartják a helyi önkormányzatról # szóló megjegyzést, ami nem értelmezi a gazdasági háttér megteremtésére vonatkozó koncepciót. Ezzel összefüggésben felvetődik a megyei szintű politikai centrumok működésének kérdése, találkozhatunk annak tételes elvetését megfogalmazó véleménnyel is.