MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. szeptember 8.

2/233. ő. e. Pártbizottsági ülés. [Kibővített pártbizottsági ülés.] 1-114. • 1989. szeptember 8. - [A 2. napirendi pontot nem tárgyalták.] - Napirend: - 1. A megyei pártértekezlet elé javasolt előterjesztések tervezeteinek megvitatása: - • Jelentés a politikai helyzetről, javaslat a tennivalókra. - • A Történelmi utunk tanulságai című dokumentum és az MSZMP programnyilatkozata tervezetének véleményezése. - • Vélemény a megyei pártszerv jövőbeni működéséről. - • Javaslat a pártértekezlet ügyrendjére és költségvetésére. - • Javaslat a pártértekezlet munkabizottságainak személyi összetételére. - - A megyében lezajlott pártviták jellemző nézeteinek összegzése. (A történelmi utunk tanulságai és az MSZMP programnyilatkozatának tervezete című dokumentumokról.) - 73-80.

Fordulóponton A dokumentumban szükséges annak tételes felsorolása, hogy melyek azok a szocialista eszmények, amelyeket "jelszóból gyakorlattá" akarunk változtatni. Számba kell venni, hogy mit tekint mozgalmunk a "szocialista, kommunista értékeknek", amelyek átörökitését vállalni akarjuk. Részletesen szükséges kifejteni azt is, hogy a mi pártunk mit ért a modellváltáson. Demokratikus szocializmus A dokumentum nem fogalmazza meg világosan azt, amitől a demokra tikus szocializmus más, mint egy polgári demokrácia. Általában tisztázatlannak tartják, hogy társadalmi formáció vagy mozgalom? Tisztázatlannak és kevésnek tartják a helyi önkormányzatról szóló részt, mert nem tartalmazza a gazdasági háttér megteremtésére vonatkozó koncepciót. Ezzel összefüggésben felvetődik a megyei szintű politikai, igazgatási szervek további sorsa, találkozhatunk annak elvetését megfogalmazó véleménnyel is. Uj szocialista pártot A legtöbb kifogás a "néppárt" és a "reformpárt" meghatározással kapcsolatos. Általánositható vélemény, hogy határozottan kell vállalni valamely réteget vagy rétegek politikai képviseletét. A pártnak a társadalom dolgozó rétegeit, az alkotó többséget kell képviselnie a "mindenki pártja" helyett. A párt társadalmi bázisának azokat tekintse, akik végzett munkájuk alapján akarnak boldogulni, vagyis a bérből, fizetésből élő munkásokat, mezőgazdasági dolgozókat, az értelmiséget, a kisvállalkozókat. A néppárt jelleget többségében elvetik és sokan javasolják a párt munkás jellegének őrzését is.