MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. szeptember 8.

2/233. ő. e. Pártbizottsági ülés. [Kibővített pártbizottsági ülés.] 1-114. • 1989. szeptember 8. - [A 2. napirendi pontot nem tárgyalták.] - Napirend: - 1. A megyei pártértekezlet elé javasolt előterjesztések tervezeteinek megvitatása: - • Jelentés a politikai helyzetről, javaslat a tennivalókra. - • A Történelmi utunk tanulságai című dokumentum és az MSZMP programnyilatkozata tervezetének véleményezése. - • Vélemény a megyei pártszerv jövőbeni működéséről. - • Javaslat a pártértekezlet ügyrendjére és költségvetésére. - • Javaslat a pártértekezlet munkabizottságainak személyi összetételére. - - Jelentés és javaslat. (A politikai helyzettel és a tennivalókkal kapcsolatban.) - 65-72.

3. Folytatnunk kell a választásokra való felkészülés már megkezdett megyei szintű munkálatait. A pártértekezlet erősitse meg, hogy a párt helyi választási kampányainak segitésére, különböző szolgáltatások biztosítására (közvéleménykutatás, elemzések, információk, felkészítések, propagandaanyagok, stb.) működjék megyei választási bizottság és iroda. 4. Pártunknak ma csak az lehet a célja, hogy a választási küzdelemből, vállalva a választópolgárok körében a megmérettetést, a legerősebb pártként, a lehető legnagyobb szavazati aránnyal, a legtöbb mandátumot megszerezve kerüljön ki, s ennek alapján egy szilárd parlamenti többséggel rendelkező kormány gerincét, fő erejét képezze. A kongresszustól olyan döntéseket várunk, amelyek által a párt alkalmassá, hitelessé válik e küzdelem megvívására. Igényeljük azokat a döntéseket, amelyek a múlthoz való viszonyban a szakításra, vagyis az elavult, önmagát túlélt gazdasági-politikai szerkezet lebontására, s ezzel párhuzamosan az időtállónak bizonyult értékekre alapozó építésre teszik a hangsúlyt. A párttagság polarizációja minden bizonnyal megmutatkozik a kongresszuson is. A "rendcsinálás" hivei, köztük a megmerevedett dogmákat vallók éppúgy jelen lesznek, mint a kádári politika változatlan folytatását akarók, vagy a demokratikus szocializmust zászlajukra tűző reformerők. Eszmei-politikai ütközetükből - felfogásunk szerint - csak az utóbbiak kerülhetnek ki győztesen. Ezt támasztja alá az a megyei tapasztalat is, hogy a párttagok többsége gyökres változtatást akar. Amikor kimondjuk, hogy a programnyilatkozat-tervezet vállalható, egyúttal azt mondjuk: a demokratikus szocializmuson nem a korábbi gyakorlat megreformált változatát értjük. Ugyanakkor azt is pontosan tudnunk kell, hogy a demokratikus szocializmus mozgalma által célul kitűzött jóléti társadalom megvalósitásához az alapok csak hosszabb időszak alatt és a nemzet egészének összefogásával teremthetők meg. Ha elkötelezetten vállaljuk mindezt, az új minőségű társadalmat igenlő baloldali, szocialista, kommunista erők továbbra is a nemzeti megújulás és összefogás domináns tényezői maradhatnak.