MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. szeptember 8.

2/233. ő. e. Pártbizottsági ülés. [Kibővített pártbizottsági ülés.] 1-114. • 1989. szeptember 8. - [A 2. napirendi pontot nem tárgyalták.] - Napirend: - 1. A megyei pártértekezlet elé javasolt előterjesztések tervezeteinek megvitatása: - • Jelentés a politikai helyzetről, javaslat a tennivalókra. - • A Történelmi utunk tanulságai című dokumentum és az MSZMP programnyilatkozata tervezetének véleményezése. - • Vélemény a megyei pártszerv jövőbeni működéséről. - • Javaslat a pártértekezlet ügyrendjére és költségvetésére. - • Javaslat a pártértekezlet munkabizottságainak személyi összetételére. - - Szóbeli kiegészítés. 32-44.

általános és szakmai műveltség nélkül, a kultúra továbbra is ma­radékelven alapuló kezelésével. - A hagyományos szemléleti alapállás erősségét jelzi, hogy álta­lában nem tartották eléggé kidolgozottnak a gazdaságpolitikai ré­szeket, részletes fejlesztési elgondolásokat kértek számon . Joggal kifogásolták viszont, hogy az elmaradott térségek nincsenek meg­nevezve. Birálták, hogy a falu gondjai, az agrárkérdések nem kap­tak nagyságrendjüknek megfelelő súlyt a megyei programban. - Szóvátették, hogy szerintük a főváros és a megye közötti viszony javitása nem kapott valóságos jelentőségének megfelelő teret a feladatok között. - Szobon és térségében megfogalmazták, hogy a tervezet egyérelmü­en foglaljon állást a nagymarosi vizlépcső teljes felépitése, a munkálatok ideiglenes felfüggesztése miatt a helyiekre örökül ha­gyott rendezetlen állapotok azonnali elszámolása mellett. - Egyesek szerint az ifjúsággal való politikai foglalkozás nem elég kézzelfogható, mások szerint nem világos, nogy miért éppen a Demokratikus Magyarországért Mozgalom politikai támsogatását tar­tottuk fontosnak. - Többen ugy minősítették a programot, hogy még mindig magán hor­dozza a pártállam-felfogás kinyilatkoztatás jellegű jegyeit. Milyen általánosítható következtetéseket vonhatunk le ezekből a véleményekből? Az emberek mindenekelőtt országos és helyi viszo­nyokban gondolkodnak. Ez a tény természetesen nem jelenthet érvet azok számára, akik eb bői és más jelenségekből arra következtet­nek, hogy a megyét mint közigazgatási egységet, s mint politikai szinteret azonnali hatállyal fel kell számolni. E gonddal kap­csolatban szeretném vázolni álláspontunkat: A helyi önkormányzatok kiteljesedésével párhuzamosan - ami több éves folyamat lesz - természetszerűleg átértékelődnek a közigaz­gaztás megyei szintű funkciói és feladatai. Ebben teljes a nézet­azonosság közöttünk. Kétségtelen, hogy alapfunkciói közül fokoza­tosan megszűnik irányitó szerepe és pénzűjraelszotó jellege. Ugy 1?

Next

/
Oldalképek
Tartalom