MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. július 3.

2/232. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-78. • 1989. július 3. - [Az első három napirendi pontot összevontan tárgyalták.] - Napirend: - 3. Javaslat a pártkongresszus és a megyei pártértekezlet előkészítésének szervezeti, személyi feladataira. - - Összefoglaló. 16-25.

választásokat. Mert akkor nem találnánk meg az emberek hangját, nem jutnánk el az emberek lelkéhez, nem ránk szavaznának, hanem másokra, mert hiszen a mi politikánk végsősoron 30 éven keresztül a mostani lehetőségeket illetően nem felvirágzást hozott, hanem egy beszűkült mozgásteret. Ezért tehát az MSZMP-nek ki kell jutnia a párton belüli "köldöknézés" fázisából. És úgy jusson ki, amikor és ahogyan erre igény van, és ha valakik az Új Márciusi Frontot valamikor útnak indították, akkor ha ebben vannak értékek, akkor az MSZMP ne kívülről bírálja, hanem igyekezzen abban résztvenni és befolyásolni. Ugyanez a véleményem a Demokratikus Magyarországért mozgalomról. Ugyanez a véleményem a Hazafias Népfront megújításáról. És nem az zavar, hogy három népfront jellegű képződmény van immár, hanem az, hogy együttes hatásuk is kevés, és az emberek tömegeiben inkább a politikától elfordulás jelensége tapasztalható. Úgy gondolom, tehát, hogy ezt a fordulatot vállalni kell ennek minden keservével együtt, és annyit tudok csak mentségünkre felhozni, hogy, aki valamit csinál, az nyilván sok hibát is elkövet menetközben. Papp elvtársnak szeretném megköszönni elismerő szavait, amit az írásról, s a megyei Pártbizottság törekvéseiről mondott, amit az elhallgattatás politikájáról mondott, azt általános érvényűnek tartom. Én sem szeretnék olyan Magyarországot soha többé, ahol a vitapartnereket erővel elhallgattatják. Józsa elvtárs javasolta, hogy az MSZMP éppen azért, mert vállalja a nyiltversenyes választást, vállaljon kötelezettséget arra az esetre, hogy ha a választások alkalmából vereséget szenvedünk, mi azt tudomásul vesszük. Gondolom e mögött a szándék mött nemcsupán a sportszerű szabályok rögzítésének igénye húzódik meg, hanem a félelem és a félelemhez való jog, amely furcsa, de hát emberi jog. Magyarországon ma többen félnek, hogy a saját sorainkkal kezdjem, kommunista-üldözéstől, mert volt benne részük, ezért azt mondják, hogy ne oszlassuk fel a munkásőrséget ne engedjük a Magyar Néphadsereget szétzilálni, ne engedjük a Belügyminisztérium alakulatait erodálni. S van egy másik félelem is, a másik fél attól fél, hogy majd a választási vereség esetén az MSZMP előveszi a fegyvereket. Ezt nem lehet, nem szabad