MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. július 3.

2/232. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-78. • 1989. július 3. - [Az első három napirendi pontot összevontan tárgyalták.] - Napirend: - 3. Javaslat a pártkongresszus és a megyei pártértekezlet előkészítésének szervezeti, személyi feladataira. - - Előadói beszéd. 5-15.

sitő pártpolitika egészének alakítására is. Ehhez hatékony eszközünk is van, a platformszabadság. Nem csak a lehetőség adatott meg a szuverén politizálásra, hanem a sok megválaszolatlan kérdés kötelez is erre. A tervezet körvonalazza a formálódó társadalomfelfogásunk politikai platformunk alapjait. A program előmunkálatai során a második csomópont saját helyzetünk, vagyis a megyei pártbizottság tevékenységének minősítésével kapcsolatban alakult ki. A helyzetértékelés során erősen ütköztek a nézetek a megyei PB eddigi munkájának mérlegelésében. Vita alakult ki arról, hogy hogyan végezhetjük el ezt a feladatot korrekt módon, kritikusan, megfelelő tárgyilagossággal. Mennyire választható el a társadalmi, politikai modell egészének működésétől a megyei pártbizottság működése. Terhelik-e a megyei pártvezetés számláját szubjektív eredetű hibák, korrupciós botrányok, visszaélések. A dokumentum-tervezetben, a vitákban túlsúlyra jutott a többségi álláspont, s ez fogalmazódott meg. A megyei pártvezetésre hosszú éveken keresztül a legfelsőbb szintű pártdöntések végrehajtása iránti, elvi alapokon nyugvó feltétlen odaadás volt a jellemző, mely az ennek megfelelő merev politizálási stílussal és a vezetők személyes életvitelében a puritanizmus már-már erőszakos betartásával járt együtt. Természetesen kirívó, irritáló ellenpéldák megyénkben is akadtak, de a politikai természetű feszültségek Pest megyében megítélésünk szerint elsősorban nem ide vezethetők vissza. Sokkal inkább a modell-követés elvi és politikai tartalmára. Magától értetődőnek tartják, hogy az erre a kérdésre adott válaszokat is a megye pártközvéleménye fogja hitelesíteni vagy újrafogalmazni. A harmadik vitacsomópont a megyei szint szerepének értelmezésével kapcsolatos egymásnak feszülő nézetek köre. Abban mindannyian egyetértünk, hogy a megyei szintet korlátozni, önkorlátozni kell. De azt valljuk, hogy a megye az történetiség nélkül nem ítélhető meg. Márpedig a vármegye rendszer történetében érdemes néhány időpontot kiemelni és megvizsgálni, hogy a megye fejlődése mint történelmi kategória milyen irányt mutat. Az első időpont a vármegye rendszer kialakulása, ez mintegy 1000 esztendős. Második a nemesi megye kialakulása, amely.a központi hatalommal szembeni ellensúlyt képező szerepével pozitív is volt. A harmadik