MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. február 23.

2/229. ő. e. Pártbizottsági ülés. [Kibővített pártbizottsági ülés.] 1-133. • 1989. február 23. - [Az első napirendi pontot utolsóként tárgyalták.] - Napirend: - 2. Tájékoztató a megye közéletének tisztaságáról, a vezetők és a pártszervezetek magatartásáról. - - Javaslatok. - 66-68.

6./ Szükségesnek tartja, hogy a pártszervezetek működjenek együtt a tömegszervezetekkel, -mozgalmakkal, az új társadalmi szerveződésekkel /más pártokkal/, egyesületekkel annak érdekében, hogy a települések, a munkahelyek életének közösségi ügyeit tárgyaló - közvetlen, ill. képviseleti - demokratikus fórumok betöltsék hivatásukat; ellenőrizzék a választott testületek, a végrehajtó szervek és a vezetők munkáját, magatartását. A falugyűlések, munkásgyűlések, tanácsülések, népfront bizottsági ülések, vállalati tanácsülések, stb. légkörét a nyíltság, a tolerancia, a kultúrált vita és az egyenlőség jellemezze . 1.1 Felkéri a megye államigazgatási szerveiben, az igazságszolgáltatás, a bűnüldözés és a népi ellenőrzés apparátusában dolgozókat, valamint a közélet tisztaságáért önzetlenül, társadalmi érdekből tevékenykedő állampolgárokat, hogy elsődleges kötelességüknek tekintsék az intaktság megőrzését saját soraikban olyan jelenségekkel szemben, mint a korrupció, protekcionizmus, szervilizmus, karrierizmus, a rideg embertelenség, a közönséges bűncselekmények. Szerezzenek érvényt a törvények által biztosított eszközeikkel az állampolgári és emberi jogoknak. 8. / Az állami szerveknél kapjanak elsőbbséget a közélet tisztaságának megőrzése szempontjából fontos ügyek, mivel elhúzódásuk teret nyit a találgatásoknak, rombolja az intézmények hitelét, a bizalmat. Munkájukkal érjék el, hogy a lakosság ne csupán hatalmi szerveknek, engedélyezőknek tekintse az állam helyi apparátusait, hanem érdekei képviselőjének és kiszolgálójának, a kötelességek következetes számonkérőjének. 9. / Javasolja a Központi Bizottságnak, hogy behatóan foglalkozzon a társadalom erkölcsi állapotával, a politikai közélettel. Tisztázásra szorul a közállapotok és a tulajdonviszonyok, elosztási viszonyok egymásra gyakorolt hatása, a politikai hatalomgyakorlás és a közerkölcs összefüggései és mindezek kihatása az emberek közötti kapcsolatokra. Budapest, 1989. február 14.