MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. február 23.

2/229. ő. e. Pártbizottsági ülés. [Kibővített pártbizottsági ülés.] 1-133. • 1989. február 23. - [Az első napirendi pontot utolsóként tárgyalták.] - Napirend: - 2. Tájékoztató a megye közéletének tisztaságáról, a vezetők és a pártszervezetek magatartásáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-15.

A sajtó által általánosító jelleggel közreadott információkra csak a magunk megnyugtatásával válaszolhatunk. A sajtóban meg­jelent cikkekből idézett néhányat: "cinikus-e a hatalom?", "van­nak-e vérforraló igazságtalanságok a hatalom működéséből adódó­an, ezek általánosithatók-e?", "a politikai vezetés védelmet nyujt-e az erkölcsi normákat megsértő vezetőknek?" Tájékoztatta a testületet, hogy az előkészitő munkának 3 forrása volt. Széles körben kértek véleményt a párt- és társadalmi szer­vektől - az uj társadalmi szerveződésektől még nem (abban az időszakban, amikor az előkészitő munka folyt, alaktalan állapot­ban voltak a szervezetek, nem lehetett őket bevonni a vélemény­kérésbe). A bűnüldöző és igazságügyi szervek, a Népi Ellenőrzési Bizottság,a párt-fegyelmibizottság tapasztalatait is felhasznál­ták. Nyolc helyen folytattak közvetlen eszmecserét a párttagokkal. A hozzászólók többsége fontosnak, időszerűnek tartotta a vitát, nyiltak, segitőkészek voltak. Egyesek elhatározták, hogy maguk is szétnéznek a saját területükön ebben a kérdésben. Megkérdezték, ha őszintén elmondják véleményüket, nern lesz-e bajuk abból. Volt olyan vélemény is, hogy a párt ne foglalkozzon ezzel a témával, ez az igazságszolgáltató és bűnüldöző szervek feladata. Szóba került a vezetőellenesség is. Figyeltük a vezetők magatartását, néhányuk­nak az volt a véleménye, hogy náluk minden rendben van és máshol vannak problémák. Elmondta, hogy a feldolgozás során törekedtek az objektivitásra. Felkérte a testület tagjait, hogy hozzászólásukban ne az esetle­ges példákra és pontatlanságokra utaljanak, nem a részletes ki­dolgozás volt a cél. Hangsúlyozta, hogy a közélet tisztasága nem­csak jogi, hanem politikai és erkölcsi kategória is. Megemlitette a szigetcsépi Lenin tsz elnökének folyamatban lévő ügyét, amely sajnos a helyi közéletet is megzavarta és rontotta a párt tekin­télyét . A vezetőkkel azért foglalkoztak sokat, mert magatartásuk és a párthoz való viszonyuk megismerése volt a cél. A vezetőktől a hatalom gyakorlása fejlett erkölcsi érzéket kivan, ehhez a nyil­vánosság is kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom