MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. február 23.

2/229. ő. e. Pártbizottsági ülés. [Kibővített pártbizottsági ülés.] 1-133. • 1989. február 23. - [Az első napirendi pontot utolsóként tárgyalták.] - Napirend: - 3. Javaslat az új társadalmi, politikai szerveződések tevékenységével kapcsolatos főbb tennivalókra. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 16-33.

Ballá elvtársnak válaszolva: pozícióinkat mi politikai eszközökkel és nem hatalmi eszközökkel védhetjük meg. Ehhez a felülről jövő érvek mellé mindenkinek hozzá kell tenni saját érveit. A hatalmi pozicióink egy részét fel kell adnunk, az információkhoz szinte egyidejűleg jutunk hozzá. A párttagságot meg kell szabadítani a lelki tehertől, ezért kell az elmúlt 4o év elemzése, ezért kell az akcióprogram is. Politikai célok jelszószerüen felvázolhatok. A sajtó megzabol ázása állandóan visszatérő dolog. Hogyan lehet? Tegyük-e? Nem léphetünk fel akrámilyen eszközökkel. Véleménye szerint inkább a politikai vitának van szerepe. Fel kell mutatnunk olyan érveket, amelyek számukra is meggyőzőek. Országgyűlési képviselők, tanácstagok beszámoltatása: ahol a képviselő nem tart megfelelő kapcsolatot a lakossággal, ott az alternativ szervezetek rögtön kezükbe veszik a dolgokat. Ne hagyjunk réseket, a mi pártunk lépjen fel kezdeményezőként. Tavaly augusztusban a pártbizottság kért egy tájékoztatást az országgyűlési képviselők munkájáról, amiből világosan kiderültek a hibák. A pártbizottság felkérte a képviselőcsoport vezetőjét, hogy beszélgessen el a képviselőkkel, figyelmeztesse őket hibáikra. Ez megdöbbentő módon elmaradt. Babcsán József elvtárs véleménye szerint a születendő pártokkal együttműködni, de főleg vele szemben fellépni ugy országos, mint helyi szinten csak egy összerendezett MSZMP tud. Ehhez viszont tisztázni kell az alapokat, kiket, mit képviselünk. Ehhez viszont mindenképpen kell egy uj szervezeti szabályzat is, mert hiánya • bénit bennünket. S az uj szervezeti szabályzatra szerveződő uj tagok is kellenek. A kérdését megítélése szerint alaposan félreértették, de nem hiszi, hogy egyedül van, aki ezekkel a kérdésekkel küszködik. Az is fontos, hogy az ember hogyan kérdez. Ha általánosságban fogalmazunk, az nem jó. Tudjuk meg, hogy pl. ő személy szerint miben sztálinista. A megalapozatlan konkrét példák lehetnek károsak és hasznosak is. Sok esetben mi magunk adunk támadási felületet az alternativoknak. Birjuk rá egymást a korrekciókra, ha kell akár a kilépésre is, mert ha nem, megmaradunk az általánosításban és ezzel lebénítjuk magunkat, akkor nem haladunk előre. is