MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. január 6.

2/228. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-153. • 1989. január 6. - [Az 1. a), 1. b), valamint a 2. a), 2. b) napirendi pontokat összevontan tárgyalták.] - Napirend: - 1. a) Jelentés a megye gazdaságának fejlődéséről és a további feladatokról. - - Jelentés. 67-88.

4. A gazdálkodás nyereségének alakulása a korábban tapasztalt folyamatos növekedéssel szemben csökkenő tendenciát mutat. A kőolaj világpiaci árának zuhanása miatt a vegyipari exporttermékeknél 1986-ban jelentős árveszteség következett be. A közgazdasági feltételrendszer 1988. évi változásának hatására az iparban és az építőiparban további nagymértékű, az élelmiszergazdaságban pedig mérsékeltebb nyereségcsökkenés tapasztalható. A jövedelmezőségi poziciók romlása a gazdálkodók helyzetének nagymértékű differenciálóriása mellett következett be. Az üzemek anyagtakarékossági intézkedései csak részben tudták fedezni az alapanyag- és alkatrészárak emelkedését. Megtorpant a fajlagos energiafelhasználás korábbi mértékű ja^ vulása. A lemerevedett termelési szerkezet és a fejlesztési források hiánya nem tette lehetővé az anyag- és energiataka rékos korszerű technológiák széles körű bevezetését. 5. Az értékesítésben továbbra is exportorientáltság érvényesül, ugyanakkor csökkent az export növekedési üteme, mert nem bővült érdemben a versenyképes termékek köre. Mindezek ellenére a vállalatok a tőkésexportban jelentős bevételnövekedést értek el. Ebben meghatározó volt az értékesítési volumen növelése és a forintleértékelés hatása. A pályázati rendszerben elnyerhető kedvezmények érdekeltté tették a vállalatokat a közvetlen export fokozásában. A? erőteljes tőkésexport volumennövelésí érdekeltség megjelenésével háttérbe szorultak a gazdaságosság szempontok. Leértékelődött a belföldi piac, amit a vállalatok közötti kooperációs kapcsolatok zavarai jeleznek. A szocialista exportlehetőségek az érdekeltség gyengülése és az adminisztratív korlátozások miatt beszűkültek, amj főként a gépipari, könnyűipari és élelmiszeripari üzemeknél okozott feszültséget. A gazdálkodók önálló piaci fellépésre, hosszabb távú kapcsolatokra törekszenek (termelési kooperáció, vegyesvállalat