MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. január 6.

2/228. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-153. • 1989. január 6. - [Az 1. a), 1. b), valamint a 2. a), 2. b) napirendi pontokat összevontan tárgyalták.] - Napirend: - 1. a) Jelentés a megye gazdaságának fejlődéséről és a további feladatokról. - - Szóbeli kiegészítések. 47-66.

Okát alapvetően abban kereshetjük, hogy a vállalati magatartást a rövidtávú érdekeltség motiválta és fokozatosan szűkültek a fejlesztésre forditható pénzeszközök. Már 1986-ban az osztatlan érdekeltségi alap egy forintjából mindössze 5-lo fillér maradt a vállalatoknál és ez a tendencia napjainkban is tart. Ha gondolatban a láncolatot kettévágjuk és a vállalati források előtti és utáni tényezőket vizsgáljuk, akkor a rövidtávú érdekeltségből két fontos, a jövőt is meghatározó jelenség figyelhető meg a gazdaságban. Az első, hogy a termékszerkezet fokozatosan elavul, amiről az Írásos anyag 4.sz. táblázata ad szemléletes képet. A második ennek következménye, a tőkés export gazdaságosságának romlása. 1988-ban a tőkés export dinamikája ugyan csökken, de várhatóan 3 md forinttal meghaladja a bázist és eléri a 2o md Ft-ot az iparban. A mezőgazdaságban pedig megközelíti a 2 md Ft-ot. A mennyiségi növekedéssel párhuzamosan 44 %-kal csökkent a fedezeti hányad, amely szinte teljes mértékben a támogatások mérsékléséből fakad. A vállalati érdekeltség az export további fenntartásában a pályázatok révén nyert bérpreferenciával sokáig nem tartható fennt. A támogatási rendszer leépítésének elhatározása helyes döntés volt, amit jól példáz a vegyipar és az élelmiszeripar. Amig a vegyipar részesedése az árbevételből 76 %-os, részesedése a támogatásból csak 4,5 H. Ugyanakkor az élelmiszeripar részesedése az árbevételből 6,2 %, részesedése a támogatásból 81 %! A vegyiparban átlagban 51 Ft-os a kitermelési mutató, az élelmiszeriparban pedig 77 Ft.