MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. január 6.

2/228. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-153. • 1989. január 6. - [Az 1. a), 1. b), valamint a 2. a), 2. b) napirendi pontokat összevontan tárgyalták.] - Napirend: - 1. b) Pest megye településeinek fejlődése a XIII. pártkongresszus óta eltelt időszakban. - - Jelentés. 89-111.

A megye középtávú terület- és településfejlesztési koncepciója a fejlesztési fejkvóták kialakítása során foglalkozott a hátrányos helyzetű térségekkel. A felmérések alapján több település részesül kiemelt normatív támogatásban. A teljes kört azonban nem érinthette, mert a fejkvóta megállapításánál azokat a településeket kellett előnyben részesíteni, ahol jelentős áthúzódó beruházások voltak. Az állami támogatás és a szabályozott források csökkentése legjobban a gazdaságilag elmaradott térségeket érintette. Ezért a Végrehajtó Bizottság - az érdekeltek bevonásával - a rnult évben - az alapellátási mutatók alapján - vizsgálta az infrastrukturális és más szempontból is leginkább hátrányos helyzetű térségeket (Vác, Nagykáta, Cegléd és Nagykőrös körzetéből). 24 település közül - az összesített mutatók alapján - végülis 15 legrászorultabb települést fogadott el 1987. végén a megyei Tanács azzal, hogy az éves tervezés keretében mintegy 10 milliós céltámogatást kell a pályázók között felosztani. E döntését 1989-re a tervkoncepcióban 15 millióra módositotta. Időközben azonban a települések népesség megtartó képességében bizonyos kedvező és kedvezőtlen elmozdulások következnek be. Ez is indokolja, hogy a gazdaságilag és infrastrukturális szempontból elmaradott térségek (települések) helyzetét tovább vizsgáljuk. Erre irányította rá a figyelmet a megyei Párt-Végrehajtó Bizottság közelmúltban tárgyalt napirendje is. A megyei Tervező Vállalatot megbíztuk azzal, hogy készítsen koncepciót e térségek felzárkóztatására, amellyel az országos programhoz is kapcsolódhatunk és hasznosítani tudjuk a megyei VIII. ötéves terv előkészítése során. A?_sddigi_f ejlMésM A beszámolási időszakban Pest megye települései a VII. ötéves tervben felvázolt fejlődési ütemet nem tudták tartani, mert a felzárkózás megkezdéséhez szükséges eszközrendszer nem épült be az országos tervezésbe. Az aránytalan központi forráselosztás és az egyre szűkülő anyagi lehetőségek miatt több fontos célkitűzésről kellett lemondani. Ennek ellenére a tanácsok igyekeztek az uj irányítási és gazdálkodási rendszer előnyeit kihasználni és a korábbinál szélesebb körű együttműködéssel, nagyobb vállalkozó-készséggel végezni gazdaságszervező tevékenységüket. Biztosították az intézmények folyamatos működését, az áthúzódó beruházások befejezését. Kiemelten kezelték a társadalmi-gazdasági programban meghirdetett feladatokat, azonban a kényszerű visszalépés miatt - különösen a lakásépítésben - ezeket sem lehet teljesíteni. A korábbinál még nagyobb hangsúlyt