MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1988. június 30.

2/225. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-123. • 1988. június 30. - Napirend: - 2. Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának feladatterve a XIV. kongresszusig terjedő időszak fontosabb politikai tennivalóira. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 6-15.

kovácsolása. Helyesnek tartja, hogy az országos pártértekezlet állásfoglalásából adaptálva, ha nem is minden területen, de megfogalmaztunk magunk számára néhány kulcsfontosságú feladatot. Véleménye szerint vitatható az, hogy a helyzetelemzés elegendő mélységü-e, kellő objektivitásra alapozott-e. A leírtakat lehetett volna bővebben magyarázni, a lényeg azonban akkor is az, hogy nem tudtuk teljesíteni célkitűzéseinket, hogy néhány gyakorlatunkat túlhaladta az idő, hogy uj módon kell kérdéseket kezelnünk, ha el akarjuk kerülni a mélyebb társadalmi megrázkódtatást. Nem arról van szó, hogy minden rossz volt, hogy meg kell tagadni tegnapi önmagunkat. Az elkövetett hibákat kell kijavítani. Ezt eddig is tudtuk, mondtuk is, aztán vártuk az utasításokat. Talán éppen ebből adódik a legtöbb gondunk, hogy elveszítettük önálló akaratunkat, gondolkodásunkat. Igaz rászoktunk arra is, hogy nem véve figyelembe a közvetlen környezet óhaját, véleményét, csak a felsőbb képviselet elismeréséért esedeztünk. Legtöbbször a jószándék, a közösségi érdek vezérelt bennünket, de elfeledtük megkérdezni a közösségtől is az igényt, a véleményt, ez mondható el a mozgalmi jelleget egyre kevésbé magán hordó pártmunkával kapcsolatban is. Nem könnyű megszabadulni korábbi gyakorlatunktól, berögződött ideológiánktól. A sok jobbitó álarcba bujt szándék meszsze vihet bennünket eredeti elképzeléseinktől. Az emberek szocializmust akartak és akarnak ma is. A feladattervben megfogalmazottak közül első helyre a jól értelmezett pártdemokrácia tényleges megvalósítását, a tömegkapcsolatok rendbetételét állítaná. Utalt rá, hogy nyíltság, őszinteség, cselekvő részvétel nélkül nincs igaz demokrácia, nincs problémamegoldás. Az országos pártértekezlet jó alapot adott a kritika és önkritika alkalmazásában, a kérdések bátor lerendezésében. Önálló, uj gondolkodásnak, kezdeményezőkészségnek kell jellemezni tevékenységünket. El kell szigetelni, ki kell közösíteni a fejbólogatókat, a kritikát semmibe vevőket, az azt elfojtani akarókat. El kell kerülni, hogy a felsőbb pártszer-