MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1988. április 23.

2/223. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-124. • 1988. április 23. - Napirend: - 1. Szóbeli összegzés az MSZMP KB által véleményezésre bocsátott országos pártértekezleti állásfoglalás-tervezet megyei vitáinak tapasztalatairól. - - Szóbeli előterjesztés. 53-72.

Nem mutat rá kellő konkrétsággal, hogy a szocialista építés mai szakaszában mi a pártszervezetek feladata az államélet, a tömegszervezetek pártirányítása során és a gazdasághoz kapcsolódó pártmunkában. A mérsékeltebb megítélések szerint a dokumentumtervezet keretei nem is teszik lehetővé a részletes gyakorlati és módszerbeli útbaigazításokat, és a hiányérzetként megfogalmazottak kimunkálásából az öntevékenység alapján maguknak az alapszervezeteknek is alkotóan részt kell vállalniuk. Általánosan hiányolják, hogy nagyon kevés szó esik az alapszervezetekről, mint a pártélet alapsejtjeiről és várják, hogy funkciójuk érthetőbben, körülhatároltabban kerüljön kijelölésre. Az alapszervezetek önállóságának erősítése, az ehhez szükséges feltételek komplex javítása egyre inkább olyan horderejű kérdéssé válik, amivel a Központi Bizottságnak egy későbbi időpontban elemző módon kell foglalkoznia. Megfogalmazódott az is, hogy a párt mozgalmi jellegének erősítése sem kapott megfelelő hangsúlyt. Igénylik a pártértekezlet állásfoglalását abban, hogy a Központi Bizottság egy későbbi időben a pártélet más időszerű kérdéseivel együtt tekintse át az irányítás hatékonyságának ezen lényeges belső feltételét is. A megjegyzések egy része felveti, hogy a szövetségi politikát a társadalom osztály- és rétegtagozódásának, ezek egymáshoz való viszonyának újraértékelése nélkül nem lehet eredményesen tovább folytatni. Az ellentmondásokat az is jelzi, hogy egyes, főként szellemi foglalkozásúakat tömörítő alapszervezetek szükségtelennek tartják a párt osztályjellegének meghatározását, míg más, főként a fizikai munkásokból álló kommunista közösségek egyöntetűen a pártnak mint a munkásosztály élcsapatának markánsabb kifejezését kérik számon az állásfoglalás-tervezettől. Nehezíti a helyes eligazodást, hogy a bérből és fizetésből élőknél elhalványodtak a hagyományos osztályjellemzők és a társadalmi tagozódásban nagyobb hangsúly helyeződik a jövedelem szerinti rétegződésre, ugyanakkor a vállalkozások kiterjedése növeli a tulajdon szerinti különbözőségeket.