MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1988. március 31.

2/222. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-114. • 1988. március 31. - Napirend: - 3. Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának állásfoglalása a pártszervek és alapszervezetek ideológiai, tudatformáló munkájának feladatairól. - - Állásfoglalás. 72-86.

- 2 döntő többsége is elfogadja, vállalja a szocializmust, - legfeljebb vannak,akik annak különböző módon értelmezett keretei között képzelik el jövőjét. A társadalmi-politikai folyamatokkal összefüggő mindennapi konkrét megnyilvánulásokat azonban a fokozódó érzékenység, az egyre kritikusabb hangnem jellemzi, amely erősödő türelmetlenséggel, nyugtalansággal párosul. A gazdaság- és társadalompolitika ellentmondásos hatásai, az eredmények elmaradása, a politikai intézményrendszer működésének fogyatékosságai, zavarai növelik az eszmei bizonytalanságot, a várakozók táborát és csökkentik a politika iránti bizalmat. Fokozódik az aggodalom, a korábbinál lényegesen több az indulatos észrevétel a társadalmi, politikai életünket érintő véleményekben, erősödő a demagógia, s növekszik a kétely szocialista fejlődésünk jelenét és távlatait illetően. Mivel az emberek nagy részében - mindenekelőtt korábbi propagandamunkánk miatt - a szocializmusról leegyszerűsített kép él, sok esetben belső konfliktusokat okoz a gazdaság- és társadalompolitika egyes lépéseinek érzelmi, tudati feldolgozása, elfogadása. Erre is visszavezethető, hogy a közvélemény egyes rétegei a társadalomban mutatkozó ellentmondásokat, konfliktusokat, szubjektív eredetű hibákat, szervezetlenséget, emberi gyengeséget gyakran a szocializmus lényegéből eredő működési zavarként értelmeznek, s megkérdőjelezik a - szocializmus eszmei alapját jelentő - marxizmus-leninizmus igazát. Az elmúlt évek fokozódó feszültségei a párttagság eszmei-politikai egységét kikezdték, s ez egyre inkább érződik a pártszervezetek többségének tevékenységében. A megyei pártszervek és -szervezetek is csak részeredményeket tudtak elérni a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok értelmezésében, a tudatformálás feladatainak meghatározásában és a cselekvési egység eszmei megalapozásában. A tudatformálás sok helyütt nem kapja meg a szükséges támogatást és megbecsülést a politikai munka egészében.