MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1987. szeptember 23.

2/219. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-163. • 1987. szeptember 23. - [A 4. napirendi pontot nem tárgyalták.] - Napirend: - 3. Jelentés a tanácsok korszerűsített irányítási és gazdálkodási rendjének megyei tapasztalatairól. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 20-33.

helyen jelentős fejlesztéseket is megvalósítottak, amihez sikeresen mozgósították a lakosságot. (Pl. társadalmi összefogással épültek iskolák, tantermek Abonyban, Tápiószőlősön, Veresegyházán, Újszilváson, Inárcson, Gyomron, tornacsarnokot avattak Diósdon, uszodát adtak át Aszódon, stb.) Több településen a lakosság pénzügyi támogatásával növelték a kommunális, szociális ellátottságot. Az egységes pénzalap szabadabb gazdálkodásra ad lehetőséget, de a forráshiányon túl esetenként jogszabályi korlátok és szemléleti gondok is nehezitik a gazdálkodást. Mig az előbbiek feloldása jogalkotási kérdés, az utóbbiaknál minden tanácsnak, párt- és társadalmi szervezetnek felül kell emelkednie azon, hogy csak a saját lehetőségeit, igényeit vegye számba. Szükségesnek tartjuk ezért a városkörnyéki kapcsolatok erősítését; a tanácsoknak egymással és a gazdálkodó szervekkel való még szélesebb körű együttműködését. Ehhez kedvező fórumot biztosítanak a városkörnyéki bizottságok, melyek működésének kezdeti tapasztalatait és a további tennivalókat a megyei párt-végrehajtóbizottság 1986-ban tekintette át. Az azóta eltelt időszak is azt mutatja, hogy különösen a kommunális fejlesztések, a közös pénzügyi alap képzése terén szélesedett a körzetek tanácsainak együttműködése, pl. Budaörs, Vác, Monor, Cegléd és Nagykáta körzetében. A gazdálkodás eddigi tapasztalatai arra hivják fel a figyelmet, hogy a váratlan, nem tervezhető feladatok megoldásához való hozzájárulás érdekében a megyei Tanács nagyobb tartalékot képezhessen, természetesen anélkül, hogy ezzel a rendszer normativitását, igazságosságát megbontaná. A párt- és tanácsi szervek felelőssége bár más és más, mégis alapvetően közös az irányított tanácsok káderhelyzetének alakulásában. Érzékelhető az előrelépés a megyei Tanács tisztségviselőien és a szakigazgatási szervek vezetőinek a munkájában, a városi tanácsok és a községek egy részének tanácsi tisztségviselőinél. Többnyire objektív okok miatt azonban erőfeszítéseink nem mindig járnak kellő eredménnyel. Országosan ismert dolgokról van szó, arról, hogy az államigazgatásban gyakorlatot szerzett, kvalifikált munkaerőt más területen lényegesen jobban meg tudják fizetni. A kádermunka természetesen nem szűkíthető le az anyagi feltételekre. 2 IQ