MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1986. október 30.
2/213. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-72. • 1986. október 30. - Napirend: - 1. Jelentés a KB 1973. november 28-ai - káderpolitikai - határozata végrehajtásáról, további feladatok a KB 1986. március 18-ai határozata alapján. - - Határozati javaslat. 39-52.
Az alapelvek érvényesülésének gyakorlata ugyanakkor nem mindenütt igazodott a változó és növekvő követelményekhez, a társadalmi, gazdasági, kulturális életben lezajlott fejlődéshez. A pártszervek, -szervezetek egy részénél a kádermunka több területén elbizonytalanodás tapasztalható. A kedvezőtlen jelenségekkel szemben nem mindig lépnek fel kellő időben és határozottsággal. A vezetők kisebb hányadánál bátortalanság tapasztalható a politika melletti kiállásban, a döntések vállalásában, a népgazdasági érdekek érvényesítésében. Egyes vezetők módszerei nincsenek összhangban káderpolitikai elveinkkel. A különböző szinteken dolgozó vezetők és a párttestületek tagjai között nőtt a felsőfokú állami és politikai iskolát végzettek száma és aránya. Érezhető volt a törekvés a rátermett munkások, szövetkezeti parasztok, fiatalok felkészítésére, de bevonásuk a vezetésbe lassúbb a szükségesnél. A nők társadalmi aktivitásának fokozódásával arányuk nőtt a káderállományban, de ennek mértéke nem kielégítő. A vezetés stabilitására és folyamatos megújítására való törekvés az elmúlt időszakban megfelelően érvényesült. A kádercseréket egyre inkább a tudatosság vezérli, kevésbé tapasztalható az ötletszerűség, a szubjektivizmus. Van némi javulás a tekintetben is, hogy a megérett cseréket halogatás nélkül, időben lebonyolítják. Ennek ellenére az indokoltnál kisebb mértékű az alkalmatlanság miatti csere, amelynek fő oka az, hogy az ellenőrző munka hiányosságai miatt rejtve maradnak, vagy csak későn derülnek ki a különböző vezetői fogyatékosságok, hibák. Az 1973-as határozatra építve a megyei, a városi és az alsóbb szintű pártbizottságok is elkészítették középtávú káderutánpótlási, -képzési terveiket. E munka, valamint az állami szervek és a jelentősebb gazdasági egységek hasonló tervei, az érvényesítésükre való törekvés is hozzájárult ahhoz, hogy rendszeresebbé és céltudatosabbá vált az utánpótlással való foglalkozás. Ily módon a kádercserék többségénél vezetésre alkalmas, jól felkészült utánpótlás állt rendelkezésre. Az eredmények mellett komoly hiányosságok is tapasztalhatók a káderutánpótlás kiválasztásában és nevelésében. A legjelentősebb az, hogy általában szűk körre épül az utánpótlás, egy funkcióra legtöbbször egy jelöltet állítanak. Nem mindenhol valósul meg a kádertervek egymásra épülése sem. Emellett rendkívül változó, összességében alig 50 %-os a tervek