MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1986. október 30.
2/213. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-72. • 1986. október 30. - Napirend: - 1. Jelentés a KB 1973. november 28-ai - káderpolitikai - határozata végrehajtásáról, további feladatok a KB 1986. március 18-ai határozata alapján. - - Szóbeli tájékoztató. 16-38.
Tapasztalataink szerint az átlagosnál is több gonddal küzdöttek az elmúlt évek során a területi és - a megyében nagyszámban található budapesti központú - gyáregységi, telephelyi pártszervek. Közülük csupán néhányat említek, mint a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei, a Telefongyár bugyi és nagykátai, az Épület- és Faipari Vállalat ócsai, a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyáregységei, ahol a helyi pártszervek többéves kitartó munkával,küzdelmek, ütközések árán jutottak odáig, hogy a saját vezetőikkel kapcsolatos kérdésekben mindjobban figyelembe veszik hatásköri jogaikat. Ennél is nehezebb a helyzet azoknál a gyáregységeknél, telephelyeknél, ahol pártalapszervezet működik, mert a véleményezési jogkör igen korlátozott lehetőséget biztosít a politikai felelősségükkel arányban álló érdekérvényesítéshez. Ezeken a területeken sokat várunk a pártalapszervezetek részére is adható káderhatáskörtől. I dőnként ,? yoizonytalanságok tapasztalhatók a hatáskör tartalmának értelmezésében. A hatáskör gyakorlása többnyire a funkcióbaállítás, felmentés, minősítés és a kitüntetés kérdéseire terjed ki, esetenként viszont - elsősorban az alapszervezetek - kiterjesztik azt a bér, a jutalom összegének megállapítására is. Félreértés ne essék: ez év februárjában a megyei párt-végrehajtóbizottság is foglalkozott átfogóan és elvi jelleggel a vezetők bérezésével, mivel az politikai feszültség forrásává kezdett válni. Ilyen alapállással minden pártszervezet megteheti ezt, ha a helyzet úgy kívánja.Más azonban a^gzeme^íyi bérrel és jutalommal összefüggő kérdések tárgyalása, amelyekben - a rendkívüli eseteket leszámítva - nem szerencsés pártszervezeti állásfoglalás kialakítása. Az említett bizonytalanságok hátterében részben a párt vezető szerepe és a politikai irányító munka leegyszerűsített, korszerűtlen értelmezése, illetve munkamódszerbeli gondok húzódnak meg, melynek során elsősorban az elvi irányító funkció és a főbb kérdések befolyásolása szenved csorbát.
