MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1986. június 27.
2/211. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-94. • 1986. június 27. - Napirend: - 1. Tájékoztató a KB 1986. június 18-ai üléséről. - - Szóbeli tájékoztató. 24-37.
csak lassan változó strukturális problémával. Azzal, hogy a magyar gazdaságban, s ezen belül az iparban aránytalanul nagy a kitermelő ágazatok, az energetika aránya; hogy termékeink korszerűségi foka közepes, anyagos e nergiaigénye a világátlagot jóval meghaladja; hogy a mennyiséggel szemben csak lassan válnak a termelésben a minőségi, hatékonysági és versenyképességi követelmények az elsődlegessé. Más szóval: gazdaságunkban lassú a szerkezeti átalakulás, nem kielégítő a műszaki fejlődés, ami most, amikor a gazdaságilag fejlett országokban rendkívüli mértékben felgyorsult a technológiai korszerűsítés folyamata, még szembeötlőbb. Mindez fokozza exportkínálatunk leértékelődését. A hazai gyártókapacitások színvonalára jellemző, hogy a hetedik ötéves terv során a rubel eszámolású forgalomban le nem terhelhető gyártókapacitásoknak csak mintegy 4 %-a terelhető át jelentősebb fejlesztések nélkül a konvertibilis elszámolású relációkba. A strukturális okokkal és a külpiaci helyzet változásával szorosan összefüggő tényező az is, hogy versenyképességünk- a versenytársainknál magasabb ráfordítások miatt - elmarad a kívánatostól: még a világpiacon keresett termékeknél sem tudjuk a hazai ráfordításokat az árakban megfelelően elismertetni. Ebben mutatkoznak meg a munka- és üzemszervezés régóta meglévő fogyatékosságai, a vállalati működés rendkívül magas rezsiköltségei, a munkatermelékenység alacsony színvonala, sőt az is, hogy az utóbbi időben nemcsak a gazdaságban, hanem a társadalmi élet majd minden területén tapasztalni a fegyelem fellazulását, egyes esetekben a rend elemi normáinak be nem tartását. Ezzel kapcsolatban elegendő csak a legutóbbi tűzesetekre utalni, - hangsúlyozta Havasi elvtárs. Kedvezőtlen irányba hatnak olyan tényezők is, hogy egyes termékeink iránt a világpiacon csökkent a kereslet, s csak mérséklődő árak mellett lehetett azokat értékesíteni; hogy jelentősen módosultak a tőkés valuták egymáshoz viszonyított árfolyamai, ami összességében ugyancsak kedvezőtlennek bizonyult számunkra. Erről nem, vagy csak részben tehetünk. Viszont annál inkább tehetünk arról, hogy a szabályozórendszer ösztönző és szigorító ereje nem kielégítő; hogy olyan a gazdálkodás feltételrendszere, melyben még a jól gazdálkodóknak sem jut fejlesztésre elegendő eszköz; hogy a gazdaságirányító szervek egyes esetekben - például a nem rubel elszámolású export és a mezőgazdasági termelés ösztönzésében - késve hozták meg a
