MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1986. március 27.

2/210. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-116. • 1986. március 27. - Napirend: - 2. Jelentés a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól Pest megyében. - - Szóbeli kiegészítés. 57-66.

Erre több tényező kötelez bennünket: A XIII. Kongresszus, ahol a beszámolóban először jelent meg önálló témaként a társadalmi beilleszkedési zavarok elemzése. De erre kötelez bennünket megyénk valósága is. Pest megye lakónépességének 29 %-a gyermek- és fiatalkorú. Számuk az elmúlt öt évben tovább nőtt, s jelenleg meghaladja a 285 ezret. Jó dolog, hogy e korosztály döntő többsége kiegyensúlyozottan él. De tény az is, hogy a fiatal nemzedék aggodalmat keltő része él megyénkben is fejlődését veszélyeztető körülmények között

. Vannak, akik ezzel kapcsolatban azt mondják, hogy a 4,9 % csupán töredékét jelenti megyénk 19 év alatti korosztályának. Kétségtelen, hogy arányt téveszteni nem szabad. Mégsem lehet a velük való foglalkozás csupán statisztikai tények függvénye, hiszen ez a töredék is több tizezres nagyságrendet jelent a maga összetett problémáival Igaz, hogy a nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek és fiatalkorúak száma nálunk a gyámügyi adatok szerint közel 10 ezer. De még a mértéktartó becslések szerint is ennél jóval több fiatal sorsáról van szó, azért, mert sokukról nem is tudunk és a jelenlegi gyakorlat szerint a 14-18 éves korosztály pedig az érintett gyermekvédelmi intézmények, szervezetek látóhatárán kivül esik. Bár a statisztikában a felderitő munka javulása önmagában is növekedést eredményez, - ugy vélem - mégis ez a szám sok összefüggésben elgondolkodtató. Még inkább aggasztó a növekedés dinamikája, helyenként kritikus koncentrációja

. Mindez erőink összefogását, feladataink rövidebb és hosszabb távú megfogalmazását igényli. Megyénk helyzetéből adódóan főként az agglomerációban nagy tömegeknek sajátos az életmódja. A letelepülés-, a beilleszkedés- nehézségei, a tömeges bejáró életforma, az átlagosnál nagyobb többletmunkavállalás, a gyermeknevelésre jutó idő szűkülése, a nem kivánatos egyenlőtlenségek növekedése, egyes rétegeknél az életszínvonal csökkenése és más tényezők együttes hatásaként a családok egy részében az átlagosnál több a negativ jelenség. Emelkedik az alkoholisták, az antiszociális személyek száma, az évi 2700 válás pedig meghaladja az országos átlagot. Magas a gyermeküket egyedül nevelő asszonyok se