MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1986. január 31.

2/209. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-100. • 1986. január 31. - Napirend: - 1. Javaslat Pest megye terület- és településfejlesztésének közép- és hosszú távú feladataira. - - Javaslat. 40-63.

A városok fejlesztésénél figyelembe kell venni szerepkörüket, eltérő természeti és történelmi adottságaikat, továbbá az infrastruktúrában kialakult ellátottsági arányokat, A fejlesztések elhatározásánál szem előtt kell tartani, hogy fokozódjon együttműködésük és felelősségük a vonzáskörzetbe tartozó települések ellátásáért is. Elő kell segiteni a városi jogú nagyközségek urbanizálódását, gazdasági bázisaik gyarapodását, a termelő és lakossági infrastruktúra fejlődését, hogy fokozatosan megteremtődjenek a várossá válás feltételei. A községek differenciált fejlesztése arra irányuljon, hogy adottságaiknak megfelelően javuljanak a foglalkoztatási feltételek és a lakosság életkörülményei. Nagy figyelmet kell forditani a kedvezőtlen adottságú kis községek felzárkóztatására, a kevésbé iparosított térségek helyzetének javítására. Az agglomerációs övezet fejlesztését a Kormány által elfogadott hosszú távú fejlesztési koncepcióra alapozva kell folytatni. Erősiteni kell a kölcsönös érdekek alapján a főváros és a megye tanácsainak együttműködését. Jobban ki kell használni a térségi rendszerek és az infrastrukturális intézmények adottságait. A VIIo ötéves terv célkitűzéseinek eszköz- és feltételrendszere A megyei Tanács által elfogadott koncepció szerint a VII. ötéves tanácsi terv induló pénzügyi feltétele 56,2 md-os nagyságrendben alakult ki, melyet a testület is ugy itélt meg, hogy nem teszi lehetővé az infrastrukturális elmaradottság érezhető csökkentését. Ezért ujabb tervegyeztető tárgyalásokra került sor a központi szervekkel, melyek eredményeként a VII. ötéves terv pénzügyi keretei 59,5 md Ft-ra módosultak. Ez jelentősen, 51 "í-kal meghaladja az előző tervidőszak bevételeit, melynek várhatóan 71 ?ó-a működési, 29 %-a pedig fejlesztési célokat szolgál. Ezeken belül a fő arányok a koncepciónak megfelelően kialakultak /5.sz. mell./ azonban az összegszerűség a konkrét középtávú terv kidolgozása, a helyi tanácsokkal való egyeztetések eredményeként még változhat. Az uj tanácsi irányítási rendszerben - a rugalmasabb gazdálkodást biztosító egységes pénzalap több, mint háromnegyed részével a helyi tanácsok rendelkeznek. A pénzeszközök jelentős hányada normatív alapon - a biztonságos gazdálkodás feltételeinek megfelelően - illeti meg a tanácsokat. A központilag meghatározott prioritásokat szemelőtt tartva szabadon dönthetnek az eszközök felhasználásáról. Kiszélesedik a helyi önállóság, ezzel együtt nő a felelősIC