MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1984. szeptember 28.

2/200. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-70. • 1984. szeptember 28. - Mellékletek: - - Az Ötlet c. lap melléklete. 71-86

Az agrár felsőoktatás a felsza­badulás előtt különböző egyete­mek karain, illetve más felső­fokú képzésformákban történt. Az önálló Magyar Agrártudomá­nyi Egyetemet 1945-ben alapí­totta az ideiglenes kormány, bu­dapesti székhellyel. A szűkös körülmények között működő Egyetem Gödöllőre költözése 1950-ben kezdődött meg. A több száz millió forintos beruházási program megvalósítása után, 1969 óta mondhatjuk, hogy a tel­jes intézménynek Gödöllő ad otthont. Az egyetem feladatai rend­kívül sokrétűek. Ha három szóba akarjuk sűríteni a szerteágazó tevékenységet, az oktatás, a ku­tatás és a nemzetközi kapcsola­tok ápolásának egymással köl­csönhatásban álló együtteséről szólhatunk. A hallgatók alapképzését a Mezőgazdaságtudományi Karon 1 intézet és 18 tanszék, a Mező­gazdasági Gépészmérnöki Karon 2 intézet és 11 tanszék, a Gyön­gyösi Mezőgazdasági Főiskolán 3 tanszék látja el. A képzési idő az egyetemi karokon 5 év, a fő­iskolai karon 3 év. Az egyetem gödöllői szék­hellyel 8500 hektáros tangazda­sággal rendelkezik, amely azon­ban egyúttal önálló vállalati gazdálkodást folytató állami gaz­daság. A hallgatók képzését emellett gyakorló gazdaságok, tanműhelyek, kísérleti terek, la­boratóriumok, számítóközpont és egyéb oktatási célú létesítmé­nyek segítik. A szakmérnökképzés a nép­gazdasági igényeknek megfele­lően a legkülönbözőbb szakokon folyik. így jelenleg vadgazdálko­dási, mezőgazdasági, vízügyi, külgazdasági, mezőgazdasági vállalatgazdasági, mezőgazda­sági genetikai, mezőgazdasági környezetvédelmi, növényvédel­mi, szarvasmarha-tenyésztési és talajtani szakmérnökképzés fo­lyik a Mezőgazdaságtudományi Karon. A Mezőgazdasági Gé­pészmérnöki Karon az agrár gépjavító és alkatrészgyártó, az agrárgépész-gazdasági, a mező­gazdasági energiagazdálkodási, a mezőgazdasági gépesítési mű­szaki fejlesztő, a mezőgazdasági anyagmozgató, a kertészeti gé­pész, a mezőgazdasági termény­kezelési és a mezőgazdasági víz­gépész szakmérnöki szakokon szerezhetnek a végzett mérnökök speciális ismereteket. A tanárképzés mérnök-tanári, műszaki tanári és szakoktatói szakokon folyik a Tanárképző Intézet keretében, a mezőgazda­sági és élelmiszeripari szakközép­iskolások számára. A diploma után az ismeretek frissen tartását a különböző területek szakembe­reinek továbbképzése biztosítja. Az egyetemi doktori cím meg­szerzésére való felkészítés ugyan­csak itt történik. Az egyetem oktató-nevelő te­vékenysége mellett kiterjedt ku­tatómunkát is végez. Jelenleg egy ágazati és három intézményi programot, hét alprogramot és négy, a Tudománypolitikai Bi­zottság által kiírt pályázat alap­ján elnyert kutatási programot vezet egyetemünk. Továbbá 174 más intézmény által koordinált illetve irányított kutatási program kidolgozásában vesznek részt. A tananyag-fejlesztési (diszcip­lináris) témák száma 44. A gya­korlati élettől nem marad el az oktatás, ezt garantálja az évi közel 200 szerződéses munka is. Az állami kutatási feladatok (programok, alprogramok) közül meg kell említenünk az évelő pillangósok nemesítését és ter­mesztését, a talajvédelem agro­nómiai módszereinek továbbfej­lesztését, a húsmarha-tenyésztés, a májlúdtenyésztés fejlesztését szolgáló témákat, a vadgazdálko­dás fejlesztését. A sugárzástech­nika mezőgazdasági és élelmi­szeripari alkalmazásának vizsgá­latát, a mezőgazdasági energia­gazdálkodás és energotechnoló­gia fejlesztési lehetőségeinek vizsgálatát, a mezőgazdasági anyagmozgatás, építészeti és munkavédelmi kutatásokat. Az egyetem széles körű kül­földi kapcsolatokkal rendelkezik. A más országbeli társintézmé­nyekkel kötött szerződések nem­csak oktatóinkat segítik külföldi tanulmányutakhoz, hanem a hall­gatóság túlnyomó többségének is lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy szakmai gyakorlatukat kül­földön töltsék. Az egyetem rendszeres együtt­működést folytat 6 szocialista ország 13 társintézményével. Ezek közül kiemelkedően jó kap­csolatot építettünk ki a Moszkvai Gorjacskin Mezőgazdasági Mű­szaki Egyetemmel, ahol orosz szakfordító szakos hallgatóink 1-1 féléves részképzését és bizto­sítják. De együttműködésünk a többi szocialista társintézmény­nyel is hasonlóképpen eredmé­nyes. Tőkés országokban 1 NSZK­beli, 1 holland és 1 finn egyetem­mel van rendszeres kapcsolatunk, míg a fejlődő országok társintéz­ményei közül a közel-keleti kapcsolatokat ápoljuk a leg­intenzívebben. Köztük is említést érdemel az Alexandriai Egyetem­mel kialakított tudományos együttműködés. Az oktatói-kutatói együttmű­ködés fő formái: oktatás-módszer­tani tapasztalatcsere, közös tan­könyvírás, kutatói témákban való együttműködés, közös publiká­ciók és rendezvények, tanköny­vek, tudományos kiadványok cseréje. Az egyetem oktatói, kutatói számos nemzetközi tudományos szervezetnek tagjai, tisztségvi­selői. E szervezetek rendezvé­nyein rendszeresen részt vesznek és előadásokat tartanak. Az ok­tatók, kutatók nemzetközileg is elismert munkát végeznek a KGST koordinációs bizottságai­ban és az ENSZ szakosított szer­vezeteiben, kiváltképp a FAO­szervezetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom