MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1984. szeptember 28.

2/200. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-70. • 1984. szeptember 28. - Napirend: - 1. Jelentés a gödöllői tudományos intézetek szerepéről és további feladatairól a tudománypolitikai irányelvek megvalósításában. - - Szóbeli kiegészítés. 24-32.

Egyre korszerűbb költség, anyag'és energiatakarékos nagyüzemi technológiákat, gazdálkodási módszereket kell kialakítani és alkalmazni, mert csak igy tudunk a világ gazdasági kihivásának megfelelni, igy tudjuk elért pozicióinkat megtartani, vagy egy kicsit javitani. Gondoljunk csak az ötvenes évekre, mikor ez a testület a 15 q-os hektáronkénti buza termés elérését tűzte célul - ebben az évben 5o q-n felüli termést takaritottak be nagyüzemeink - igaz nem a Bánkuti 12ol-es b^l - vagy arra, hogy az 18oo-22oo l-es fejési átlag évtizedekig nem tudott minőségileg változni, most bizony megszólják azokat a szakembereket, ahol 4ooo 1 alatt 7an az átlag - seb. Mondani sem kell, hogy ezek-et az eredményeket 6o-7o %-kal növeli mennyivel összetettebb feladat, mint a 2o-25 évvel ezelőttinek a megduplázása volt. Ebből viszont az következik, hogy jobban felértékelődik a tudomány szerepe a mezőgazdaságban. A növekvő követelményekkel viszont nincs összhangban a mezőgazdasági kutatás- oktatás felszereltsége műszerekkel, laboratóriumi berendezésekkel, ami nagymértékben rontja a kutatáá hatékonyságát, veszélyezteti versenyképességünket. Csupán megemlitem, hogy pl. az ATE a dologi kiadások finanszírozására évenként o,5 %-kal. növelheti költségvetési támogatását, miközben ebben a körben az inflálódás eléri a 14-16 %-ot. Közel hasonló a helyzet a többi intézményben is. Noha mind a TPB, mind a Kormány nagy jelentóséget tulajdonit a mezőgazdasági kutatási-fejlesztési programoknak, mégis részesedése a rendelkezésre álló K+F forrásokból az 197o évi 13,3 %-ról 7 %-ra csökkent. A források ilyen mértékű szűkülése ma már kezd kritikussá válni, mert nagymértékben lefékezi a szükséges /vagy annak vélt/ kutatások - fejlesztések lendületét. Az e területen jelentkező feszültséget jelentősen oldja az, hogy alkalmazott kutatásokat, fejlesztéseket folytató kutatóhelyeket eredményérdekeltségüvé tették. Ez a korszerűsítés a népgazdasági törekvésekkel összhangban arra kényszeríti az intézményeket, hogy a tényleges igényeknek megfelelőbben alakitsák ki kutatási stratégiájukat, szelektálják kutatási témáikat,