MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1984. június 29.

2/199. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-103. • 1984. június 29. - Napirend: - 3. A dabasi pártbizottság jelentése a KB 1978. március 15-ei - a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről szóló - határozatának végrehajtásáról. - - Jelentés. 90-96.

mező, ugyanakkor Hernádon a termelés és a feldolgozás is veszteséges volt az utóbbi két évben. Elsősorban a világpiaci behatás, a kellően át nem gondolt rekonstrukció, szervezetlenség és vezetői hozzá nem értés miatt. A tenyésztojás-termelésben a bugyi Tessedik, az árutojás termelésében a gyáli Szabadság Tsz folytat magas szintű termelést. A szarvasmarha-létszám 34%-kal, ezen belül is a tehénlétszám 34,9%-kal növekedett a határozat megjelenése óta. A fajlagos tejtermelés az 1978. évi 3632 literről 5000 liter fölé emelkedett. A jövedelmezőség javítása érdekében az üzemek fokozott figyelmet fordítottak az egy liter tej előállításához felhasznált abraktakarmány csökkentésére, jelenleg 34,3 dkg. A naturális mutatók szépek, mégis a vonzáskörzetben a szarvasmarha-tenyésztés ráfizetéses, amely elsősorban a magas költségekkel termelt takarmány, a drága állóeszköz, a nagymérvű tenyészállat-selejtezés következménye. A korábban ki nem használt gyepterületek hasznosítása érdekében az Örkényi és kakucsi termelőszövetkezetek húshasznú szarvasmarhatartással próbálkoztak. Az eddigi törekvések a szövetkezetek számára még nem hoztak eredményt. A vonzáskörzet területén a sertéslétszám szinten maradt, az anyakoca-állomány azonban az 1978. évi 1900-ról 1000-re csökkent. Ennek oka, hogy a dabasi Fehérakác Termelőszövetkezet sertéstelepén a túlzottan magas energiaköltségek miatt technológiai rekonstrukciót kell végezni és a telepet kiürítették. A kiesett létszámot a szövetkezet a kisüzemi integráció fokozásával pótolta. A legelők fokozottabb hasznosítására a juhiétszám 30%-kal növekedett. Az Örkényi Béke Termelőszövetkezetben üzemi keretek között is jövedelmező a juhágazat, míg a dabasi és a gyáli termelőszövetkezetekben a juhászat veszteségét csak bérbeadással tudták megszüntetni. A kisüzemi tartás azonban sok állategészségügyi gondot okoz. A szálas- és tömegtakarmányból 1978-at megelőzően a mezőgazdasági üzemek vásárlásra szorultak. Ma megtermelik a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt. Bevezetésre került és ma már szinte általános a nedves tárolás és a melléktermékek hasznosítása. Az abrak- és keveréktakarmány-előállítást elősegíti, hogy a hernádi, a dabasi és a felsőbabádi takarmánykeverők üzembe léptek. A rét- és legelőgazdálkodásban rejlő lehetőségeket az üzemek még korántsem használták ki. Továbblépés tartalékai elsősorban a tápanyag-felhasználás növelésében és az öntözési lehetőségek jobb kihasználásában vannak. Az élelmiszer-feldolgozást az üzemek kiemelt feladatként kezelték, a vonzáskörzet ellátásán túl Budapest, illetve más megye ellátásában is aktívan részt vesznek. Az 1978. évi fél milliárd forintról 1983-ra az élelmiszeripari termelés több mint kétszeresére növekedett. Kiemelkedő jelentőségű az évi 1400 vagon baromfi és 40 ezer darab sertés feldolgozására alkalmas hernádi húsüzem tevékenysége. Ez az üzem exportárualap-növelő hitellel valósult meg, és évi 8—10 millió dollár exportot tesz lehetővé. A Fehérakác Termelőszövetkezet gesztorságában működő Dabas Tej GT a végrehajtott rekonstrukció után napi 50 ezer literrel bővítette feldolgozó kapacitását. Egy üter tej feldolgozására vetített nyereség 0,7 forint. A gyáh Szabadság és az ócsai Vörös Október termelőszövetkezetek sütőüzemei, a körzet ellátásán túl segítik Budapest ellátását is. Az élelmiszer-feldolgozás a jelenlegi szinten és körülmények között a körzetben veszteséges, nem teszi lehetővé a beruházások terheinek finanszírozását. A vonzáskörzet mezőgazdasági üzemei erőfeszítéseket tettek a háztáji és kisegítő gazdaságok segítésére, integrálására. Ennek következtében az utóbbi 5 évben majdnem megnégyszereződött az itt előállított termékek értéke. 1983-ban a háztájiból 930 miliő Ft értékű termék került értékesítésre a közös gazdaságokon keresztül. A kihelyezett állatok értéke 400 millió Ft volt. A háztáji és kisegítő termelés biztos hátteret nyújt a körzetben kialakult élelmiszer-ipari kapacitások kihasználásához, lehetővé teszi a tej-, a baromfi-, a sertés- a zöldségfeldolgozás szintentartását és további bővítését. A mennyiségi növekedés mellett az üzemek egy része nem fordított kellő figyelmet arra, hogy ez a tevékenység számukra is megfelelő jövedelmet biztosítson. Az alapon kívüli tevékenység bevétele az elmúlt 5 évben 90%-kal növekedett. Az üzemek nyereségét lényegében ez a tevékenység biztosítja. Alapul szolgál az alaptevékenység veszteségének kompenzálásához, az alaptevékenység és az élelmiszer-feldolgozás fejlesztéséhez. A tevékenység jövedelmezősége az utóbbi években folyamatosan csökkent, ezáltal szűkültek a fejlesztési források is. Az üzemek több irányú intézkedéseket tettek ennek mérséklésére. Növelték a helyben telepített ipar arányát, korszerűsítették a termelés szerkezetét, javították az érdekeltségi rendszert és szigorították az ellenőrzést, próbálkoztak az új vállalkozási formák elterjesztésével. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy elsősorban a munkaidőn túli foglalkoztatásban, a jó szakemberekből alakult szakcsoportok és átalánydíjas csoportok végeznek elismerésre méltó munkát. Jelenleg a