MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1984. május 11.

2/198. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-71. • 1984. május 11. - Napirend: - 1. Tájékoztató a KB 1984. április 17-ei üléséről. - - Szóbeli beszámoló. (A nemzetközi kérdésekről.) 7-35.

II. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER FEJLESZTÉSÉNEK FELADATAI A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére az MSZMP XII. kongresszusa, s a Központi Bizottság múlt év áprilisi ülése hozott határozatot. Az előkészületek segítésére, a javaslatok kidolgozására, a felmerült vitás kérdések konzultációjára állami vonalon Gazdaságirányítási Egyeztető Bizottságot, a Gazdaságpolitikai Bizottság mellett pedig Konzultatív Testületet hoztak létre. A két testület a munka irányait, elveit a XII. kongresszus határozatában foglaltak figyelembevételével alakította ki, támaszkodva a tudományos kutatások eredményeire, a felhalmozódott gyakorlati tapasztalatokra. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének irányelveit a Politikai Bizottság 1983. szeptemberében megtárgyalta és a további munka alapjául elfogadta. Az irányelveket véleményezték a társadalmi, érdekképviseleti és tudományos szervek vezető testületei, valamint a megyei első titkárok értekezlete. E testülegek a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének szükségességével, az elhatározott irányokkal egyetértettek, észrevételeikkel hozáájárultak a további munka eredményességéhez. Ezt követően az Állami Tervbizottság hét munkacsoportot hozott létre, amelyek konkrét javaslatokat dolgoztak ki. A javaslatokat megtárgyalta az Állami Tervbizottság, konzultációs jelleggel a Minisztertanács, s végül március 13-i ülésén a Politikai Bizottság. A gazdaságirányítás rendszere folyamatos fejlesztésének nálunk ma már történelme van. Ez a munka lényegében az ellenforradalom leverése után, a gazdaságpolitika új alapokra helyezésével vette kezdetét. A változtatásokra való feörekvések ellenére gazdasági fejlődésünk állandó kísérője volt a termelés minőségi jellemzőinek, a termékek versenyképességének nem kiegágítő javulása, az igényekhez való alkalmazkodás hiányosságai, az állandósult áruhiány a termelő és a fogyasztási szférában, az általánosan magas készletszinttel együtt jelentkező ellátási és kooperációs zavarok, a túlelosztás a beruházásoknál,